Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Gutay Mónika: Újkőkori, AVK telep Kál-Mayer tanyán. Előzetes ásatási eredmények
A régészeti leletanyagok statisztikai értékelése A leletanyagok bemutatása a kerámialeletekre, a pattintott kövekre, a szerszám és csiszolt kövekre terjedt ki. A 2843 db kerámiatöredék (ebben benne vannak a kiegészített és ragasztott edények). A ragasztott töredékek között csupán 40 db alj és 61 db peremtöredék van. A töredékek között 167 db alj és 276 db peremtöredék van. A perem és alj töredékek alapján, hozzávetőlegesen megbecsülhető az edények száma. A csiszolt és szerszámkövek száma 31 db, a pattintott kőeszközök száma összesen 16 db, de nem formális eszközként a 63 db szilánkot, pengét és pengetöredéket is használhatták. Az eszközkészlet pengeiparú. Az eszközök között a pengevakarókon kívül még a retusált szilánkok és pengék vannak a legnagyobb számban. A formális pattintott kőeszközök, szerszámkő és csiszoltkő eszközök száma összesen 47 db. A késői AVK telepen a pattintott kövek, a csiszolt és szerszámkövek majdnem hasonló nagyságrendben minden napi használati tárgyakként voltak jelen, mint a kerámia edények. A pattintott kövek nyersanyaga alapvetően egerbaktai átkovásodott homokkő, tufát, „limnokvarcit”, mátraialjai limnikus/hidrotermális kovakőzet és obszidián, amely megfelel a jellemző AVK, bükki összetételnek (9. kép). A klasszikus AVK és a nagy bükki kultúrás műhelyanyagok elsősorban (szlovák) obszidiánnal és (tokaji) limnokvarcittal jellemezhetőek. A Kompolt-Kis-tér lelőhelyen előkerült leletanyagok is több mátraaljai és bükkaljai elemeket tartalmaznak. A késői AVK, Szakálháti kultúra idején megfigyelhető előnyomulás a mátrai nyersanyagvidék irányába. T. Biró Katalin „A Kompolt-Kistér kőanyag értékelés” című cikkében all. táblázatban ismertette azokat a régészeti lelőhelyeket, ahol az egerbaktai kovanyersanyag előfordul: Aszód-Papi földek (lengyeli), Füzesabony-Gubakút (korai AVK), Öcsöd-Kováshalom (korai tiszai), Mezőkövesd-Mocsolyás (korai AVK), Kompolt-Kistér 15. (rézkor), Kompolt-Kistér 14. (késői AVK). Kompolt-Kistér 14. sz. lelőhelyen, a domináns nyersanyagspektrumon belül a Bükkalja és a Mátraalja kistájak térségéből származó limnokvarcit komponenst emelte ki és az egerbaktai típusú átkovásodott homokkő, tufit, „limnokvarcit” eddig leggazdagabb előfordulását ismertette.11 A térség újkőkori, AVK lelőhelyei ( 12. kép) Kál-Mayer-tanya lelőhelyen 5 db radiokarbon mintából végeztek szénizotópos méréseket. A DeA-16090 és a DeA-16092 közötti 4 db minta kora 5323-5079 cal BC és 5214-4994 cal BC évek közé tehető. A minták között van 1 db sírból származó emberi csont, 1 db tárológödörből származó állatcsont és 2 db kútból származó állatcsont. Egy másik sírból származó emberi csont minta kora ennél fiatalabb DeA-16089 3326-2925 év cal BC.11 12 Domboróczki László Heves megyében a térségből 4 feltárt, jól értékelhető AVK telep korát ismertette a kétszeresen kalibrált radiokarbon koradatok alapján. Füzesabony-Gubakútról (17 db mintából) 5605 és 4996 cal BC évek közötti, Mezőszemere-Kismari-Fenékről (4 db mintából) 5428 és 4981 cal BC évek közötti (egy koradat ettől eltérő 3298-2854 év cal BC), Füzesabony-Szikszói-Berekről (3 db mintából) 5556-5307, 5238-4894 cal BC évek közötti és Kompolt-Kígyósérről (2 db mintából) 5450-4996 cal BC évek közötti telepek koradatait közölte.13 A Mezőszemerén és a Szikszói-Berekben feltárt településrészek leginkább a Gubakúton megfigyeltekhez ha11 T.BÍRÓ 1999.272-274. 12 Molnár 2018. 13 Domboróczki 2003.43-44. 65
