Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Gutay Mónika: Erk 1. mezolitikus lelőhely a Tarna völgyében. Előzetes ásatási eredmények
spektrumát fogják át. Relatív kronológiai értékkel bírhat az egyenlőszárú háromszögek jelenléte, amelyek már a korai mezolitikumban megjelennek. Az egyenlőszárú háromszögek a Nyugati Technokomplexum jellemezte nyugati területeken többnyire rövidek és szélesek, délnyugaton kisebb, keskenyebb formák dominálnak. Mind a felszíni ( 13. kép 2-3.), mind az ásatási leletanyagban (13. kép. 1.) megtalálható forma. Másrészt a tompított hátú darab és aszimmetrikus szegmens jelen van Sződliget II. lelőhely leletanyagában is.34 35 Közép-Európában a késő mezolitikum idején a mikrolitok csoportjában dominánsan megjelennek a trapézok mind „armatúrák”.33 A felszíni anyagban előforduló hosszú trapéz36 ( 13. kép 23.) előfordul Sződliget II. lelőhely leletanyagában is.3 ' A darab tipológiai osztályozása szempontjából szóba jöhető kategória kétszeres csonkítás.38 AJászság területén található számos mezolitikus lelőhely pattintott kőiparának nyersanyaga uralkodóan mátrai eredetű limnikus és hidrotermális kovakőzet/limnoszilicit.39 Az erki eszközök nyersanyag-összetételében a felszíni (72 db eszköz) és ásatási leletanyagok (24 db eszköz) összevetése valamivel differenciáltabb képet mutat. A limnoszilicit dominál (93,06 % illetve 91,67 %). A felszíni leletanyagban azonban a maradék 6,94 % megoszlása 2-2 db a kárpáti 2 típusú obszidián illetve a radiolarit és 1 db a beazonosíthatatlan nyersanyag. Az ásatási anyagban a limnoszilit eszközök mellett csak 2 db a kárpáti 2 típusú obszidiánból készült eszköz. A viszonylag kisebb leletegyüttes, és különösen az alacsony eszközszám miatt azonban ennek az eltérésnek különösebb statisztikai jelentőséget feltehetően nem tulajdoníthatunk. Kertész Róbert a jászsági mezolitikus lelőhelyek kapcsán gyakorlatilag a fentiekkel megegyező nyersanyagfelhasználást tapasztalt. Az idősebb, jászberényi fázisba sorolt lelőhelyek közül Jászberény I. lelőhelyen a mátrai alapanyagokon kívül csupán radiolarit és kárpáti obszidián fordul előjászberény IV lelőhelyen csupán obszidián. A fiatalabb, jászteleki fázisba sorolt Jásztelek I. lelőhelyen elsősorban a j áspistartalmú hidrokvarcit dominál, ehhez viszonyítva alacsonyabb a limnokvarcit aránya. Néhány lelet nyersanyaga Szurdokpüspöki környékéről származó opalit/menilit, illetve kárpáti 1 típusú obszidián.40 A fenti nyersanyagokon kívül az észak-bükki eredetű metariolitot (kvarcporfír) sikerült korlátozott mennyiségben kimutatni.41 Jászberény II. lelőhelyen a mátrai limnoszilicit mellett csupán 2 obszidián eszköz fordul elő.42 A jászsági mezolitikumhoz kapcsolódó publikációkban nem sikerült a technológiai kategóriákra vonatkozó nyersanyagfelhasználási adatot találni. Ennek hiányában nem dönthető el, hogy a mátrai nyersanyagoktól különböző nyersanyagokból csupán eszközök vagy egyéb a debitázs tevékenységhez kapcsolódó termékek (nyersanyagdarabok, magkövek, szilánkok) is előfordulnak-e. Összegzésképpen megállapítható, hogy a mezolitikum valamennyi fázisára a helyi eredetű nyersanyagok elsődleges felhasználása a jellemző. 34 Kraus 2010. II. tábla. 35 Kozlowski2001. 36 Barriere et al. 1969.362. Fig. 6. 37 Kraus 2010. VIII. tábla. 3. 38 Barriere et al. 1969.360. Fig. 7. 39 Kertész 1994a.; Kertész 1994b.; Kertész 1996b. 40 Kertész 1994a. 41 Kertész 1994b. 42 Kertész 1993. 49
