Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
A kötet szerzői
gédmunkatársként, majd 2001-2002 között a Nyíregyházi Főiskola Növénytani Tanszékén oktatott. 2002-től 2018-ig a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszékén dolgozott adjunktusként, 2018 óta tudományos munkatárs a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetben. Tudományos érdeklődése: fitolitelemzés régészeti és környezetrekonstrukciós célú kutatásokban, ploidszint becslés áramlási citometriával. Eddigi eredményei 124 közleményben jelentek meg. Magyar Zsolt 1975-ben született Pécsett. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen 2003-ban szerzett szakképzettsége: magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, művészettudomány szakos bölcsész. 2006-ban mesterdiplomát szerzett Európai Történelmi Régészetből a sheffieldi egyetemen, 2015-ben megszerezte a doktori abszolutóriumot ókortörténet szakirányon Pécsett. 2006-2007 között régészként dolgozott az angliai Wessex Archaeology Ltd.-nél, 2007-2008 között a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat régésze. 2008-2011 -ig doktori ösztöndíjas, 2009-2010-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen óraadó, 2012-2013-ig a kenti egyetemen dolgozott, 2014-2015-ig középiskolai tanár, majd 2015-től 2016-ig a hatvani Hatvány Lajos Múzeum régésze. Ettől az évtől az angliai Chartered Institute for Archaeologists bizottmányi tagja is. 2016-tól újra középiskolai tanárként dolgozik. Tudományos kutatóként vizsgálja a késő római sírépületeket, a császárkultusz és a kereszténység kapcsolatát, a pannoniai provinciális régészetet, különösen a római kori Pécs történetét és a magyar régészet helyzetét európai kontextusban. Kutatási eredményeit folyóiratcikkekben, könyvrészietekben és konferenciaközleményekben publikálja. Marcsik Antónia 1940-ben született Ácson. Az általános iskolát Ácson, a középiskolát a Jókai Mór Gimnáziumban, Komáromban végezte. Diplomáját 1963-ban szerezte a Szegedi majd a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karának biológia-földrajz szakán. Szakdolgozatát az Embertani tanszéken készítette, amelynek témája egy avar kori temető csontvázanyagának feldolgozása volt. 1963-tól 2008-ig oktatóként (tanársegéd, adjunktus, docens) a szegedi egyetem Embertani tanszékén dolgozott. 1996-2005 között tanszékvezetői feladatokat látott el. Egyetemi doktori címet 1965-ben, kandidátusi fokozatot 1984-ben szerzett a történeti embertan témaköréből. Tanulmányainak száma több mint 200 (magyar és külföldi folyóiratokban, könyvfejezetekben). Számtalan előadást tartott magyar és angol nyelven. Több alkalommal volt tanulmányúton, és több nemzetközi, illetve hazai társulatnak volt a tagja. Jelenleg is az MTA köztestületi, a Magyar Biológiai Társaság és a Török Aurél Egyesület tagja. Hat pályázat témavezetője volt (Művelődési Minisztérium és OTKA, illetve NKFP pályázat konzorciumvezető). 2008-tól az Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi docense. Pető Ákos Budapesten született 1982-ben. Okleveles környezetgazdálkodási agrármérnökként védte meg régészeti talaj- és növénytani témában készült doktori munkáját a Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájában. 2009 és 2015 között a Kulturális Örökségvédelmi Szakszol-397
