Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
A kötet szerzői
MTA Régészeti Intézet, tudományos segédmunkatársa majd 2007-től munkatársa. Jelenleg ösztöndíjas az Universität Wien, Historisch-Kulturwissenschaftliche Fakultat, Institut für Urgeschichte und Historische Archäologie-n. Tudományos kutatóként a késő rézkor, kora bronzkor időszakával, valamint a korszak kőanyagának komplex régészeti és petrográfiai vizsgálatával foglalkozik. Kenéz Árpád 1983-ban született Hódmezővásárhelyen. 2003-ban végzett erdész-technikusként a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola és Technikumban. 2008-ban szerzett környezetgazdálkodási agrármérnök diplomát Gödöllőn, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán, a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetben. Tudományos fokozatai: környezettudományok doktora PhD (2014). 2010- 2011 megbízott archaeobotanikus a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatnál. 2011- 2015 között muzeológus archaeobotanikus a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ Leletdiagnosztikai Laboratóriumában. 2014-től Laboratóriumigazgató, az ÁT Kft-nél, valamint archaeobotanikus vállalkozó. Tudományos kutatóként vizsgálja a régészeti korok különböző kultúráinak növényhasználatát, táplálkozási szokásait. Újabban a paraszti- és pásztorkultúra állattartási- és növénytermesztési hagyományait is kutatja. Amatőr kutatóként a honfoglalás kori viselet elemeit kutatja és rekonstruálja. Kutatási eredményeit 98 könyvrészletben, folyóiratcikkben, konferenciaközleményben, valamint 23 absztraktban publikálta, 1 tudományos kiadványt, 3 ismeretterjesztő könyvet, 2 tankönyvet szerkesztett Kerékgyártó Gyula 1959-ben született Jászberényben. Szabadidejében, amatőrként 1982-ben vált „szenvedélyévé” az ismeretlen régészeti lelőhelyek felkutatása a szülei által az évben megvásárolt hétvégi telken talált felszíni őskori cserepek hatására. Ezt követően intenzív terepkutatásokba kezdett a Jászságban az őskőkortól a középkorig. 949 lelőhelyre bukkant. 2004-től pedig már Gutay Mónika régésszel tervezetten a Mátra-alja térségében ez idáig közel háromszáz őskőkori lelőhelyet fedeztek fel. A legizgalmasabb kutatási terület számára a kőkorok világa: a paleolitikum, mezolitikum és a korai neolitikum. AJászságban már tizenkét általa felfedezett kőkori lelőhelyen voltaic ásatások. Öskőkort Jászfelsőszentgyörgyön T. Dobosi Viola (1990, 1992) ásta eredményesen. Jászberényben, Jásztelken, Jászjákóhalmán pedig Kertész Róbertnek voltak a mezolit időszakát feltáró ásatásai (1990-1998-ig). 1996-tól a kísérleti régészet is érdekli: kőkori kultikus tárgyak és használati eszközök rekonstruálásával és azok múzeumi kiállításokon történő bemutatásával foglalkozik. Mellette kézműves foglalkozásokat is gyakran tart, főleg gyerekeknek. A Jászberényi honismereti lapokban is jelentek meg rövidke, a régészetet népszerűsítő gondolatai ( 1993-1998-ig). A Jászsági Évkönyvben ( 1996) jelent meg a régészeti kutatásait összefoglaló írása Múltjárás címen. Régészeti tevékenységéért a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2003-ban Oklevéllel járó elismerésben részesítette. Lisztes-Szabó Zsuzsa A Debreceni Egyetemen 2000-ben biológus oklevelet, 2006-ban PhD fokozatot szerzett. 2000-2001 között a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékén dolgozott tudományos se396
