Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)

Gutay Mónika: Erk 1. mezolitikus lelőhely a Tarna völgyében. Előzetes ásatási eredmények

Jászberény és Jászkisér térségében Epigravettien lelőhelyeket azonosítottak. Jászberény Jász­­jákóhalma és Alattyán között epipaleolitikus, mezolitikus lelőhelyeket lokalizáltak.2 (2. kép) Jászfelsőszentgyörgy-Szúnyogos lelőhelyen T. Dobosi Viola 1990-ben és 1992-ben végzett feltárásokat.3 Az Epigravettien lelőhely radiokarbon kora 18500+400 év BP.4 Ker­tész Róbert Jászberény L, Jásztelek I. mezolitikus lelőhelyeken és Jászberény-Nevada-tanya epipaleolitikus lelőhelyen végzett feltárásokat.5 Jásztelek I. lelőhelyen egy kör alaprajzú, félig fölbe mélyített, oszlopvázas szerkezetű sátor maradványa is előkerült.6 Ajászsági észak-alföl­di mezolit ipart két fázisra: egy korai mezolitikus jászberényi és egy késő mezolitikus jásztel­ki fázisra osztotta fel. Jászberény I. lelőhely C rétegére vonatkozóan egy Cepaea vindobonensis kagyló szolgáltatott radiokarbon adatot (8.030+250 év BP (Deb-1666; 813 CpDR - 7.61 ). A mezolitikus kultúrréteget befogadó talaj üledékes karbonátjainak kora pedig 7.350+80 év BP (Deb-2466; 813 CpDB- 10.09) és 7.154+62 évBP (Deb-3155; S13 CpDB - 10.35).7 Ker­tész Róbert feltételezése szerint a Kárpát-medencében a mezolitikum időszakában két na­gyobb, egymástól alapjaiban eltérő kapcsolatrendszerrel bíró kulturális régió különíthető el. A térség északi részén nyugat- és közép-európai (Beuron-Coincy, Sauveterrien, Tisza-völ­­gyi mezolitikum), a térség déli részén pedig balkán-mediterráni (Tardigravettien) kulturális egységek körvonalazhatók. Az észak-alföldi mezolit ipar kulturális kapcsolatok szempont­jából a Kárpát-medence északi részén és az ehhez kapcsolódó térségekben mozaikszerűen elterjedő nyugat- és közép-európai kulturális zóna iparaival, a Beuron-Coincy kultúrával, a Sauveterriennel és a Tisza-völgyi mezolitikummal hozható összefüggésbe.8 Akutatások Heves megyében, a Holt-Tarna mentén 2001 -ben kezdődtek el. Béres Sándor, Kerékgyártó Gyula és Péntek József Attila terepkutatók Jászdózsa és Tarnaörs külterületén felszíni gyűjtéseket végeztek. Mikrolitikus pattintott köveket, rézkori kerámiákat és egy zsugo­rított vázas sírt találtak.9 Domboróczki László és Kertész Róbert régészek 2001-ben azonosí­tották Tarnaörs-Fodor tanya mezolitikus lelőhelyet.10 11 Domboróczki László, Kertész Róbert és Kerékgyártó Gyula a 2001-es terepbejárások során Tarnaörs térségében több mezolitikus, neolitikus és őskori lelőhelyet azonosított.11 (2. kép) Kertész Róbert Tarnaörs-Fodor tanya le­lőhelyen 2002 és 2006 között három alkalommal végzett tervásatásokat. 2003-ban a B szonda 2. négyszögében, a 3. bontási szintben egy trapéz kőeszköz és egy microburin is előkerült.12 A trapéz kőeszköz előkerülése révén a feltárt réteg korát késő mezolitikusnak határozta meg. A régészeti leletek mellett egy tűzhelynek azonosított jelenség nyomait is feltárták.13 Kerékgyártó Gyula terepkutatóval 2004-ben kezdtük el a terepbejárásokat. A Zagy­va-völgyben és a Mátraalján számos paleolitikus gyűjtési pontot lokalizáltunk. A lelőhelyek 2 TDobosi 1993.1 T.Dobosi 2001.; Kerékgyártó 1996.; Kertész 1996a. 13.; Kertész 2014. 3 TDobosi 1993,2001. 4 Hertelendi 1993.; T.Dobosi-Szántó 2003. 5 Kertész 2002. 6 Kertész 1996a. 19-22. 7 Kertész 1994a. 28. 8 Kertész 2002. 9 Kertész 2005.13. 10 Domboróczki 2001., Domboróczki 2002.; Domboróczki 2004. 11 Domboróczki 2001.; Domboróczki 2004. 12 Kertész 2004., 2005.38-40.; Kertész 2013. 13 Kertész 2005.38. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom