Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)

Tóth Zoltán: Kora újkori temető Dormánd határában

méter széles árokban lehetett régészeti munkákat folytatni.

A régészeti kutatások a lelőhely nyugat-északnyugati szélén, valamint középső részén voltak. A régészeti intenzitás a műút mindkét oldalán magas volt, ezért feltételezhető, hogy szinte minden irányban tovább folytatódik a lelőhely. Egyedül az útszakasz Tenk felőli, déli részén és Dormánd felőli, északi részén lehetett megfigyelni a lelőhely határait.

A feltárt területen összesen 88 jelenséget regisztráltunk és tártunk fel. Ezek között házrészletek, gödrök, árkok és egy kemence is volt. Sok esetben a régészeti jelenségek pontos funkcióját nem lehetett meghatározni, mert az objektumok egy része kívül esett a feltárható területen. Az objektumok az Árpád-kor második felére, valamint a késő középkor - kora újkor időszakára tehetők, így a 12-13. és a 18. század közé keltezhetők. A középkori és kora újkori objektumok többségében nagyobb mennyiségű kerámia és állatcsont volt.

3. kép Dormánd- Hanyipuszta, Szent Anna kápolna alaprajza ( 1977-1978) (készítette: Fodor László) (DIV Fotótár, 77.792)

A település története

Dormánd-Hanyipuszta lelőhely az egykori Hanyi település része volt. Szabó János Győző szerint az Árpád-kor első felében kimutatható a megtelepedés.2 A„Hanyi” név első említése 1278-ra tehető, mikor Botiz fia Botond a magtalanul elhunyt Tekme besenyő földjét kapja a királytól. Az oklevélben Hanyi Miidóst (Nicolao de Honi) királyi emberként említik.3

1467-ben Alsórédei Miklós fia János fiai, Bertalan és Miklós kapják meg Mátyás királytól Egyházashan (Eghazashan) a birtokot.4 1494-ben a Bakócz-kódex Nagyhan (Naghhan) települését említi, ami alapján a 15. századvégén már legalább két Hanyi-település létezett.5 A település először 1545-ben vált lakatlanná, majd 20 év múlva visszaköltöztek az területre, de a falu 16. századvégén elpusztult és elnéptelenedett.6 A templom környékén a mai napig tanyabokrok vannak, tehát az Árpád-kori település kontinuitása manapság is megfigyelhető, igaz, az egykori településhez képest már jóval kevesebben laknak itt.

GrófButler János egri várparancsnok 1691-ben vásárolta meg ezt a területet. 1719-ben vélhetően az egykori, akkor már romos templomot újíttatta fel és építtette át, amelyet kápolnaként használtak. Szent Anna tiszteletére szentelték fel, amit az ajtó fölé vésett latin felirat is tanúsít.7 Hanyi település Szent Anna templomáról 1733-ban, mint jó állapotú kőépületről

2 Szabó 1973-1974.28.

3 Hazai Oklevéltár 1879.83.(75. sz.)

4 Csánki 1890.63.

5 Csánki 1890.63.

6 Szabó 1973-1974.28.

7 „IN HONOREM SANCTAE MATRIS MARIAE VIRGINIS / HANC ECCLESIAM AEDIFICAVIT ILLUS COMES BUTLER 1719. - RESTAURAVIT ILL: COMES IOAN, BUTLER 1814’

362