Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Tóth Zoltán: Honfoglalás kori és templom körüli temető Gyöngyöspüspökin
Leletanyag Bronz karikaékszerek A 9. sírban talált sima S-végű hajkarikák átmérője 12-17 mm, a huzal vastagsága 1 -2 mm (6. kép 2.). Az S-vég töredékesen maradt fenn, nem mérhető. A sima S-végű hajkarikák a Dunától keletre fekvő területeken a 10. század második felében, utolsó harmadában jelentek meg, használatuk a 12. század második felében is kimutatható.5 A 2. szelvényben, a 31. sírtól keletre bronzgyűrű (átm.: 2,2 cm, sz.: 0,2-0,3 cm) volt (6. kép 8.). A fejrészen fehér festéssel díszített központi kör, amelyet kisebb pontokvesznek körbe. Bronz csatok A 2. szelvény betöltéséből két bronzcsat is előkerült, egy líra és egy rombusz alakú. A líra alakú csat (h.: 4,3 cm, sz.: 2,3 cm) kétosztatú teste sérült, csak az egyik része maradt meg, a csatpecek hiányzik róla (6. kép 3.). A csattípus a 10-11. században használatos, szűkebb időhatárok közé nem tehető. Rombusz alakú, öntött bronz palástcsat töredéke, csatpecek részletével (h: 2 cm, sz.: 0,2 cm). A csattest teljes felülete poncolt körökkel díszített, az ágak gombszerű végei háromszorosan tagoltak. A tüske beakasztására szolgáló lyuk átmérője 0,4 centiméter. Kiszerkeszthető átmérője 4,5 centiméter, a csatkeret szélessége 0,3 centiméter (6. kép 7.). A mongol időszaktól a 15. század közepéig keltezhető. Gomb AII. szelvényből szórványként egy bronz gomb került elő, közepén 4 lyukkal (6. kép 4.). Gyöngyök A 14. sírban eltemetett gyermek nyakán 8 db lapított gömb alakú, barna színű, dudoros üveggyöngy (6. kép 5.). Díszítését sárga színű vonalak és pontok alkotják. A gyöngy típus a 10-11. században használatos, szűkebb időhatárok közé nem tehető. AII. szelvényből szórványként még egy sárga festésű barna üveggyöngy került elő (6. kép 6). Szentképek A 22. és 31. sírban talált bronz- és üveglap közé szorított szentképek restaurálása nem történt meg, ábrázolásaik jelenleg kivehetetlenelc. Kizárólag emberalak körvonalai látszódnak a képen és a latin nyelvű felirat foszlányai. Elképzelhető, hogy témájukban illeszkednek a korszakra jellemző Piéta-ábrázolás vagy annak variánsai közé. Hasonló darabokat közöltek többek között Kaposvárról6 és Visegrádról7 is. A temetkezések időrendje A 9., 14., 22. és 31. sírok tartalmaztak csak mellékleteket. Az S-végű hajkarikákat a Dunától keletre a 10. század utolsó harmadától a 12. század második feléig is használták, ezért a 9. sírt csak szélesebb időhatáron belül keltezhetnénk a tárgyi anyag alapján. A 14. sírt szintén 5 Mesterházy 1965.95-113.,- Bóna 1978.125-138.; Giesler 1981.; Szőke B.M.-Vándor 1987.54-59. 6 Búzás etal. 2006.277., 280. 7 Bárdos 1987.24. 332
