Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Dudás Dorina - Tóth Zoltán: Pálosok gazdálkodása Heves megyében
létéit is kiszolgálták. Két gyorsfolyású, bővizű patak biztosította a malmok működését: a Nagy-patak és a Bene-patak.51 A vízimalom a víz energiáját kétféle szerkezettel hasznosította: l.A turbinához hasonlóan, amikor is a vízszintes síkban forgó vízikerék tengelye egyben az őrlőmű forgástengelyét képezte. 2. A vízszintes tengelyen forgó vízikerék fogaskerék-áttétellel hajtotta meg az őrlőszerkezetet. A középkori Európában ez a római találmány terjedt el. Ez honosodott meg a Magyar Királyságban is.52 Az első írott forrás a Mátra-vidéki malmokról 1301-ben keletkezett, amelyben a Csobánkák a Bene-patakon „egész malomsorról” tettek említést Bene térségében. Összesen 12 malmon osztozkodtak a Csobánka testvérek. A15. században a gyöngyösi molnárok szabályozták a Bene-patak vizét és Benétől Sárig megépítették a patakot kísérő malomcsatomát. A malmok így nem közvetlenül a patak mellé kerültek, hanem a patak mellett párhuzamosan futó, mesterséges csatornán voltaic. A malomárok gondozását a vízimolnárok általában közösen végezték. Ebben az időszakban Benén már több mint 20 malom, majd a 18. század közepéig 30 malom működött.53 Veresmart határában a 19-20. századból még 3 malomról van ismeretünk. Sár 8 vízimalma pedig a Jóvilág-dűlőtől keletre, a petermai templom közelében volt.54 Avízimalmok értéke meghaladta a szőlőkét, azonban a kolostorokhoz általában egy-két malom tartozott.55 A veresmarti pálosok legkorábbi ismert malmáról egy peres vita feljegyzése tanúskodik 1376. december 14-ről. A sári bencés apát magáénak vallotta azt az elhagyott malmot, amely a veresmartiak birtokán volt. Ezért a pálos szerzetesek perelni kényszerültek. Az egri helynök megbízottja a pálosoknak ítélte az épületet, ezt a döntést pedig a bencés apát is elfogadta.56 Veresmart 1476-ban Gyöngyösön egy malomhelyet és 30 köböl bort kapott Országh Mihálytól, hogy ezért cserébe a szerzetesek minden hét keddjén imákat mondjanak a lelki üdvéért.57 A kolostorok egyik fontos bevétele a malmokból származott. A kolostori malmok speciális, ipari funkciót is elláthattak a szerzetesrendektől függően. A pálos rend kolostorai közelében található malmok saját használatra voltak. Azonban ettől jelentősebbek lehettek a mezővárosok malmai, amelyeket magasabb jövedelemért cserébe, bérbe is tudtak adni.58 A veresmarti pálosok is feltételezhetően így működtethették az okleveles források alapján biztosan ismert két malmukat. A Veresmart határából ismert malom inkább saját használatú lehetett, a gyöngyösit pedig bérbe adhatták. Nem hiába épült ennyi malom többek között a Mátra-vidék bővizű patakjainál. Pontos adatokkal nem rendelkezünk, mennyi malom volt a veresmarti pálosok fennhatósága alatt. Amint láthattuk, a 14. században már biztosan rendelkeztek malommal a kolostor közelében, valamint ez a 15. században kibővült a gyöngyösivel. Annak ellenére, hogy Veresmart határában a 19-20. századból még néhány malom ismert, nem feltételezhetjük, hogy ezek biztosan középkori előzményekre épültek volna. A kései időszak tapasztalatai alapján, a 19. 51 Selmeczi Kovács 1984.343. 52 MNL 1982.580-584. 53 Selmeczi Kovács 1984.344. 54 Uo. 351. 55 RomhAnyi 2007.215-217. 56 Bónis 1997.154.1402. sz.; RomhAnyi 2010.75. 57 KovAcs 1987.122. 58 Ferenczi 2008.355. 318
