Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Dudás Dorina - Tóth Zoltán: Pálosok gazdálkodása Heves megyében
épület volt itt egykor. A gazdasági épületek feltételezett telke manapság is részben megtartotta egykori formáját és méretét. Itt működik jelenleg a település önkormányzata és óvodája. Az almárvölgyi kolostor kerengőjének északi oldalához tartozott egy épület, amely munkahelyiség lehetett. A nyugati részen pincét és borházat tártak fel. Ezek mind a külső udvarról nyíltak.20 Tehát itt a gazdasági épületek közül azok megfigyelhetők voltak, amelyek egy kolostor életéhez kapcsolódtak és a legtöbb kolostornál is létesíthettek ilyen helyiségeket. 3. Birtokok Veresmart kolostora működése során veresmarti birtokán kívül - más kolostorokhoz hasonlóan - folyamatosan kapott birtokadományokat is. Mérai Sántajánostól 1334-ben Egyházasmérán (ma Tárnáméra) kaptak egy j obbágytelket, egy máj orsági házat, 30 eke földet és egy rétet. A pálosok birtokrészt szereztek 1356-ban Benén, a hozzá tartozó szőlőheggyel.21 1441-ben Fügédét (ma Nagyfuged) kapták meg, Debrői István pedig 1461-ben Varsányi és Lőrinci felét adományozta számukra. 1496-ban Kanizsai György benei birtokrészét zálogként szerezték meg. Ethele Mihály 1571 -ben kartali birtokából hagyott részt rájuk.22 A veresmarti szerzetesek 1457-ben jogsértést követtek el, amikor jobbágyaik révén felégették a Rozgonyiak benei birtokán a használati és eresztvény erdeiket. Az irtás célja vélhetően a szántóterületük növelése lehetett.23 Az almárvölgyi kolostor is több helyen rendelkezett birtokokkal. Rédei Boldizsár anyja és testvérei nevében is 1464-ben a Heves vármegyei Bátondon lévő birtokrészüket részben lélekváltságként, részben pénzért a szerzeteseknek adta.24 25 A bátondi birtokon 1466-ban majorságot alakítottak ki.23 Almárnak további birtokai voltak Hegelylesén, Gelmecsen, Fekecs/Feketén, Szőkén, valamint telekkel rendelkeztek Egerben (1439). A birtokok használata és határai tájrégészeti szempontból nehezen kimutathatók. Azonban ettől függetlenül is fontos ezeket figyelembe venni, mivel a kolostori életmódot nagymértékben befolyásolták, mint bevételi források. A kolostori birtokokon is számolhatunk a szolgáltatónépi falvak rendszerével.26 Ezt alátámasztja az 1457-es jogsértés is, amikor az oklevél a pálosok jobbágyairól írt. A forrásban említett jobbágyok szolgáltatásai nagy valószínűséggel mezőgazdasági jellegűek voltak, mivel vélhetően a szántóterületük méretét szerették volna növelni. Azonban ezen jobbágyok lakhelyéről nem tudjuk, hogy a kolostor közelében vagy attól távolabb kereshető-e? A hazai kertkultúra kialakításában a szerzetesrendek közül elsősorban a bencések és a pálosok vettek részt nagyobb arányban. A szerzetesi közösségek működése következtében az egyházi és világi gyümölcsöskertek fajban és területben is szépen gyarapodtak a középkorban.27 Az archaeobotanikai vizsgálatok eredményei által kimutatható, hogy a rómaiak által 20 Fodor 1992.172. 21 Besztercei 1991.70. 22 Kovács 1987.122. 23 Romhányi 2010.35. 24 Uo. 126. 25 Uo. 22. 26 „A szolgáltatónépi településeken olyan népesség ált, amely valamilyen meghatározott tevékenységre, szolgáltatásra specializálódott, a birtokos felé állandó kötelességük volt ezen termékek létrehozása, vagy a szolgáltatásként meghatározott feladat ellátása. Ezek lehettek mezőgazdasági jellegűek, vagy kézműves ipari tevékenységek, vagy szolgálhatták valamilyen speciális termék létrehozását (pl méz, viasz, hal), de összefügghettek valamilyen más tevékenységgel is (pl erdőóvás)." (Laszlovszky 2006.65.) 27 Gyulai 2001.186. 311
