Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Dudás Dorina - Tóth Zoltán: Pálosok gazdálkodása Heves megyében
túri (ma Szentkereszt)8 remetéket gyűjtötte össze és szervezte meg a szerzetesi közösségüket. A kolostor földrajzilag domb és hegy találkozásánál, patakvölgyben jött létre, amely az általános telepítési típusok közé sorolható (ún. „kutyor”). A táj energiai előnye ennek a kialakításnak a víz közelsége, mivel a völgyben általában patakmedrek voltak. Előnyös a halastó is. A magaslat véd a patak kiöntése ellen, később pedig itt is létesíthettek vízi malmokat.9 A kolostori élet felhagyása összekapcsolódott az Oszmán Birodalom 16. századi térnyerésével a Kárpát-medencében. A törökök miatt hagyták el fokozatosan a veresmarti kolostort is. A kolostori élet 1571 és 1590 között szűnhetett meg.10 11 Az utolsó szerzetes Gyöngyösre menekült, a ferences kolostorba.11 Ezzel a folyamattal együtt a pálos kolostor javai a ferencesekhez kerültek. A 18. században a gyöngyösi ferences szerzetesek visszaadták a pesti pálosoknak a javákat.12 Az egykori kolostor romjánál a pesti perjel 1780-ban szükségtemplomot kívánt felépíteni. Azonban az építkezést a pálos rend feloszlatása megakadályozta. 1825-ben az egri érsekség terveit az új templomra vonatkozóan a vallásalap elutasított. Veresmart lakói pedig önerőből nem voltak képesek a templom építését finanszírozni.13 Több próbálkozás után, 1893-ban épült fel a településen ma is látható Keresztelő Szent János születése templom. Almárvölgyben Miklós egri püspök 1347-ben az ott élt remetékből szervezett közösséget és elkezdte építtetni a Mária Magdolna kolostort. Ezen kívül szőlőkkel és mámokkal ajándékozta meg a pálosokat. A kolostor pusztulása a 16. század közepére tehető. A szerzetesi közösség megszűnésének egyik oka Perényi Péter kancellár, protestáns főúr környékbeli területfoglalása, valamint a török seregek pusztításai 1552-ben.14 15 A kolostorok tájrégészeti kutatásának eredményei 1. Kolostor Veresmarton a templom alaprajza - régészeti kutatások hiányában - a 18. századból származó térképek alapján egyhajós, félköríves szentélyzáródású lehetett. (2. kép) Ebben az esetben a leggyakoribb épülettípusok közé sorolható. Általában egy meglévő kápolna volt az előzménye a templomoknak, amely itt is feltételezhető az 1304 előtt Veresmart területén élt remeték tevékenysége alapján. Ezt az épületet újíthatták fel a 14. század elején. Apálos kolostor tájolása a 18. századi térképeken inkább a délnyugat-északkeleti tájoláshoz közelít. Természetesen, a térképek nagy részén a kolostor helyét kiemelték a zsellértelkekhez képest, valamint nem a tájolás lehetett a legfontosabb szempontja a készítő számára. Azonban elgondolkodtató, hogy a Keresztelő Szent János Születése templom tájolása is délnyugat-északkelet. A kolostor templomának romjai még állhatták bizonyos magasságig a 19. század végén. Egy ismeretlen szerző által készített térképen még álló oromfalakat láthatunk a 18. század második felében,13 valamint egy torony romos állapotát. Sok helyen kőbányaként funkcio-8 Uo. 34-35. 9 Uo. 68. 10 Romhányi 2000.106. 11 Kovács 1987.122. 12 Uo. 122. 13 Besztercei 1991.76. 14 Fodor 1986.; Fodor 1992.171-172. 15 A Szent Anna kápolnát mindegyik, Veresmartra vonatkozó térkép jelöli. Ezért a térképek készítési idejét a kápolna 1745-ös felépítése utánra keltezhetjük. 308
