Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Tóth Zoltán et al.: Régészeti és archaeobotanikai adatok Heves megye (késő) népvándorláskori kutatásához Petőfibánya-Iskola utca 5. lelőhely sírjainak viszgálata alapján
Bolygatások Az 1. sírt érte bolygatás. Azonban nem tudjuk biztosan a bolygatás idejét. A beásás inkább 20. századi lehetet. Lelctanyag Használati tárgyak Kés A 4. sírból ismert egyenes hátú, felfelé köszörült élű vaskés töredéke. Az előkerülési helyét nem tudjuk. Sarló A feltárás során megtalált sarló szórvány. Elképzelhető, hogy az újkori bolygatások következtében került ki eredeti helyzetéből és nem korabeli sírrablás során. Síron belüli elhelyezése általában a korszak gondolkodásmódjával kapcsolható össze. A Kárpát-medencében élő népcsoportok halotti szokásaival foglalkozó néprajzi leírásokban találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy az elhunyt mellére, hasára különféle vastárgyakat helyeznek.11 Ezeket csak ritka esetekben temetik el a halottakkal. A vaseszközök funkciója a temetkezés során eredetileg a rontó szellemek távoltartását szolgálta. A vastárgyakkal védelmezés, valamint a halott visszatérésének megakadályozása a vasbabonák körébe tartozik.11 12 Megállapítható, hogy ez a temetkezési szokás nemtől, kortól és társadalmi státusztól független, így a rontást elhárító szerepe még valószínűbbnek tűnik. A kora avar korban csak néhány példát ismerünk. A 7. század utolsó harmadában jelent meg nagyobb mennyiségben és vált általánossá ez a szokás.13 Edények Mindkét edény lassúkorongolt, enyhén kihajló peremű, sötétszürkére égetett, oldalfalukon pedig világosszürke-fehérfoltok láthatók. A 3. sír edényét hullámvonalak, a 4. sír edényét pedig ujjbenyomkodások díszítik. A temető szerkezete Az avar temető vélhetően kicsi részét sikerült régészetileg kutatni 1974-ben. Nagy valószínűséggel a 3 kutatóárok közötti részeken is még maradtak a földben temetkezések. Az eltelt közel fél évszázad alatt nem ismerünk újabb avar leleteket Petőfibányáról vagy a szűkebb környékéről. A feltárt sírok egy népvándorlás kori soros temető részét képezték. Régészeti növénytani adatok a petőfibányai avar kori sírok értelmezéséhez Anyag és módszer Az 1. táblázatban bemutatott mintákat az egri Dobó István Vármúzeum régész és régésztechnikus kollégái készítették elő az archaeobotanikai vizsgálathoz. Ennek keretében a megfelelő lyukbőségű szitasorozatokon átengedve (0,5 és 1,0 mm) választották el a nyers földminták egyes frakcióit. A mag- és termésmaradványok elemzéséhez (karpológia) az előkészítés során eltávolítottuk a mintákból a nedves szitálás során visszamaradt szervet-11 Istvánffy 1894.182-183. 12 Somogyi 1982.191. 13 Somogyi 1982.193-194. 292
