Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)

Bálint Csaba - Soós Eszter - Török Béla: Előzetes jelentés Andornaktálya-Kis-rét-dűlő hun kori lelőhelyről

A teleprészlet nyugati széle valószínűleg azonosítható a feltárt területen, azonban keletre, a patakvölgy irányában a feltáráson kívül is folytatódott.

A tanyaszerű település egyszerű szerkezetet mutat : az épülettől 30-40, ill. 70-100 m-re tárolóvermek csoportosultak, melyeket eredeti használatukat követően hulladékkal töltöttek fel. Avermek szinte kivétel nélkül 1,3-1,6 m átmérőjűek voltak, alsó felük méhkas alakban kiszélesedett. (3. kép 3.) A hasonló tárolóvermek a római késő császárkorban széles körben voltak használatban a Barbaricumban szarmata és germán területen is.5 A Kr. u. 5. század folyamán a települések egy részén továbbra is megtalálhatóak,6 a század második felében egyre kevésbé fordulnak elő,7 és a 6. századi, Tisza menti gepida telepekre már nem jellemzőek.8

A158. számú, földbe mélyített épület szerkezeti sajátosságai a vermekhez képest több információt hordoznak. A négyzetes alaprajzú építmény cölöplyukai a sarkokba voltak leásva, míg a tetőszerkezetet tartó 3 nagyobb oszlop helye középen, nyugat-keleti tengelyben volt megfigyelhető. (3. kép 1 -2.) A barbaricumi, római császárkori épületek oszlopszerkezete változatos, de a szabályosabb struktúráknál az oldalak mentén sorakoztak cölöplyukak.9 A Kr. u. 5. század folyamán a Kárpát-medence északi zónájában figyelhető megváltozás az épületek szerkezetében, a sarkokba kerültek az oszlophelyek (ún. Eckpfostenhaus). Elterjedésüket a kutatás általában a hun kori változásokkal hozta összefüggésbe.10 11 Az andornaktályai épület párhuzamaként említhető jelenségek Rákóczifalva-Bagi földek 8A,11 Battonya-VOTsz Homokbánya12 és Onga-Teknő lapos13 lelőhelyekről kerültek elő, Kr. u. 5-6. századi környezetből.

A164. és 172. számú, kőrakásos objektumok funkciója egyelőre nem azonosítható. (3. kép 4-6.) A római kori Przeworsk települések tipikus, valószínűleg valamilyen háztartási tevékenységhez köthető objektumai az 1 — 1,2 m átmérőjű, szabályos, négyzetes tüzelőhelyek, melyek kerámia leletanyagot nem, csak köveket tartalmaznak.14 Az andornaktályai jelenségek azonban nagyobb alapterületűek és égésnyomokat sem lehetett bennük megfigyelni.

A lcletanyag Kerámia

Az Andornaktályán előkerült kerámia leletanyag egy obj ektum alapú, technológiai, edénytípus- és formabeli sajátosságokat rögzítő adatbázisba került felvételre.

A lelőhelyről összesen 1742 kerámiatöredék került elő, melyek minimum 180 edényhez tartoztak. A restaurált edények alapján azonosítani lehetett a kapcsolatos objektumokat, melyekből ugyanazon edények töredékei kerültek elő. Ez alapján egyszerre töltődhettek be a 9, 10., 11., 12-es számú vermek. A 12. és 164. kőrakásos objektumokból ugyanannak a mázas edénynek a töredékei láttak napvilágot. Egy vékony bronzlemezből készült tárgy töredékei

5 Soós 2016. Fig. 6-7.

6 Soós ef u/. 2017.58. Fig. 9.

7 Soós 2014.189.; Pintye 2016.111.

8 Cseh 1991.; Masek 2012.43-45, S5-56.; Masek 2015.409-413.

9 KolnIk et al. 2007.17, Abb. 7.; Soós 2016. Fig. 6-7.

10 Ausztria (Kern 1996. 16, Abb. 4, 3.); Morvaországban Rajhradice (Prichystal-VachútovA 2007.), Zlechov (Zeman 2007. Obr. 4,5.); Musov (Tejral 1999. Abb. 34.), Magyarországon Sajószentpéter-Vasúti őrház (Tóth 2013.29—33.) összefoglalóan lásd: Tejral 1990.28-29, Abb. 3.; Tejral 1998.193-202.

11 Masek 2015.418-421.7. kép, 3,5.

12 Szabó 1978.3-4. ábra.

13 Soós 2014. X. tábla 8.

14 Soós 2011.; Gindele 2015.; Soós 2016.461 -463. Fig. 6-7.

173