Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Farkas Csilla - Soós Eszter - Tankó Károly: Régészeti kutatások Szilvásvárad-Lovaspálya többkorszakos lelőhelyen
kultúrkörrel mutat rokonságot. A szakirodalomban - j ól publikált lelőhelyhiányában - nem volt egyértelmű, hol is húzható meg a kvád és a Przeworsk jellegű régészeti leletanyag elterjedésének határa. A kérdés megválaszolásához a Miskolc környékén előkerült leletanyagok újrafeldolgozása szükséges, de Szilvásvárad alapján úgy tűnik, hogy ez a zóna leginkább a Sajó völgye lehetett.68 A római császárkori településrészlet a kiterjedése miatt is figyelemre méltó, nagyobb felületen feltárt, hasonló korú lelőhely a régióban csak Ózd-Stadion, melynek értékelése az 1950-es évek kutatási módszertanát tükrözi.69 Szintén nagyon fontos kérdése lesz a feldolgozásnak azoknak az egyértelműen késő vaskori kerámiatöredékeknek az értelmezése, melyek császárkori jelenségekből kerültek elő. Részletes adatbázis idáig csupán az I. felület római kori leletanyagáról készült, ám az megállapítható, hogy a későbbi jelenségekbe kézzel formált anyag nem, csak gyorskorongolt típusok (finom fazekak, tálak és grafitos situlák) töredékei kerültek. Az előzetes eredményei alapján körvonalazott kelta-germán kulturális keveredés teóriájának minden kétséget kizáró bizonyítása, vagy szükségszerű felülvizsgálata csak a teljes leletanyag feldolgozása után lesz lehetséges.70 A lelőhely Kr. u. 5. századi horizontja szintén fontos kérdéseket vet fel. Bizonyos lelettípusok, a késő római érmek, a Chernjahov-típusú és kétoldalas agancsfésűk, karikára hajló peckű csat töredéke jól keltezhetőek, és az Északi-középhegység területén is egyértelműen egy új korszakot jelölnek. A hegyvidéki régióból a hernádvécsei lelőhelyen kívül71 részletesen elemzett településanyag nem áll rendelkezésre a korszakból, így a szilvásváradi hun kori horizont sajátosságai fontosak lesznek a regionális eltérések vizsgálatánál is. A hun kori horizont másik megválaszolandó kérdése a római kori kontinuitás problémája lesz. AII. felület római kori és kora népvándorlás kori leletanyagának átnézése és korszakolása alatt feltűnt, hogy egyértelműen Kr. u. 5. századi tárgyak olyan j elenségekben voltak, melyekből jelentős mennyiségű császárkori kerámia is előkerült. A késő római kori és hun kori leletanyag ilyen mértékű, telepen belüli keveredésére idáig még nincs adatunk a régióból. Amennyiben a késő császárkori és a hun kori teleprészlet közötti kontinuitást bizonyítani lehet, az sok szempontból árnyalni fogja a hun kori anyagi kultúra hordozóinak eredetéről alkotott képünket. FELHASZNÁLT IRODALOM Bartosiewicz László 2006 Régenvolt háziállatok. Bevezetés a régészeti állattanba. L’Harmattan, Budapest. Bálint Csaba - Soós Eszter - Török Béla 2019 Előzetes jelentés Andornaktálya-Kis-Rét-dűlő hun kori lelőhelyről. In: AGRIA LIT Az Egri Múzeum Évkönyve = Annales Musei Agriensis, Dobó István Vármúzeum, Eger, 168-189. 68 Soós2017.35.;Soós-TANKÓ2018b. 69 PArducz-Korek 1958. 70 A problémáról részletesen lásd Soós-Tankó 2018a. 71 Soós et al 2017. 133
