Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)

Farkas Csilla - Soós Eszter - Tankó Károly: Régészeti kutatások Szilvásvárad-Lovaspálya többkorszakos lelőhelyen

agancsfésűk, melyek a Kr. u. 4. század végétől terjedtek el a Kárpát-medencében a barbari­­cumi és provinciális területen is.61 Szilvásváradon előbbiből kettő, utóbbiból legalább négy példány került napvilágra. Az egyik legszebb, csaknem ép, ún. Chernjahov-típusú, többtagú agancsfésű az 1570. épület betöltésében volt. Merevítő lemezén kettős, bekarcolt, körbefutó vonallal, a négy szegecs közt kettős félkörívekkel díszített. A félkör alakú fogólemez egyik felén bekarcolt, a lap szélét követő félkörívek közt kettős vonalak, azon belül sűrű, kettős hullámvonalak, másik oldalán szintén sűrű hullámvonalakkal keretelve egy tűzdelt vonalakból kialakított kiskérődző látható. ( 17. kép 1 a-b) Igen hasonló, figurális díszítésű darabok késő római pro­vinciális lelőhelyekről ismertek.62 Az 1536. objektumból előkerült, kétoldalas fésű középső tagján keret közt futó, tűzdelt, dupla hullámvonalas díszítés, másik oldalán hullámvonalas dupla keret látható. (17. kép 2a-b) A díszítés analógiái Felső-Tisza-vidéki szarmata kontextusban is megfigyelhetők, de nagyobb számban a dél-alföldi, 6. századi gepida temetőkben találhatók meg.63 A két fésűtípus együttes előfordulása gyakori a Kárpát-medence északi felében, germán vagy germán hatású környezetben.64 65 A feldolgozás további kérdése lesz, hogy Szilvásvára­don az egyszerű, bekarcolt díszítések mellett megfigyelhető tűzdelés milyen hatásra jelent meg, ugyanis újabban felmerült, hogy a technológia pannoniai eredetű lehet.63 Az agancsfésűk mellett megemlíthető, keltező értékű lelet a 2329. gödörből előkerült, nagyméretű, tövénél kettős, aranyozott vonallal díszített csatpecek. ( 17. kép 3.) A karikára hajló peckű csattípus a Kárpát-medence keleti területein a Dl időszakban jelent meg és terjedt el, a szilvásváradihoz hasonló darabok a régióból Kr. u. 5. század közepére keltezhető temetkezésekből is ismertek, mint Szihalom-Budaszög vagy Szirmabesenyő.66 Minden bizonnyal a településhez tartozott az északi felületrészen, a kora népvándorlás kori telepobjektumoktól kb. 150 m-re előkerült délnyugati tájolású, női sír. A háton fekvő pozícióban eltemetett nő mellől nagyméretű üveggyöngy, bronzcsipesz, övcsat, cikádafi­­bula, agancsfésű és egy késő római műhelyben készült füles korsó került napvilágra, melyek alapján a sír előzetesen a Kr. u. 5. század középső harmadára keltezhető.67 A római kori és kora népvándorlás kori teleprészletek kutatása A szilvásváradi római kori településrészlet számos új adatot fog nyújtani a régió kutatása számára. Akerámiaanyag forma- és díszítéstípusai a nyugat-szlovákiai kvád területekkel mutatnak összefüg­géseket Az Ipolytól keletre a szlovák kutatás az ún. keleti kvád körrel számol, ám Magyarország területéről jól dokumentált és modem szempontból kiértékelt lelőhelyeket mindezidáig nem le­het a fogalomhoz kapcsolni. A szilvásváradi teleprészlet részletes értékelése jó alapot ad a Pozsony és Nyitra környékén, valamint az Ipoly-völgyben feltárt kvád településekkel való összehasonlításra. A négyszögletes tüzelőhelyek és pár bikónikus edényforma a Kárpát-medencei Przeworsk 61 Masek2016. 127-131. 62 Pl. Szőny, Dunapentele (Bíró 1994.39, Kát. 432,433, Pl. XLIX). 63 Masek2016.106,111-112.; Pintye2009. 172,187,Fig. 7,2, Fig. 14,4. 64 Ózd-Stadion (Párducz-Korek 1958. Vili, 6-7); Pintye 2009.179.; Szabó-Vaday2011.35, Pl. 7,1. 65 Masek 2016.135. 66 Tejral 1988.227.; Végh 1975.79, XXIV t. 9.; Fodor 1997.122, Cat. XVI/39. 67 A temetkezést Gulyás Bence és Dr. Rácz Zsófia (ELTE BTK Rí) dolgozzák fel, az előzetes információkat ez úton is köszönjük (Gulyás et al. 2019). 131

Next

/
Oldalképek
Tartalom