Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Farkas Csilla - Soós Eszter - Tankó Károly: Régészeti kutatások Szilvásvárad-Lovaspálya többkorszakos lelőhelyen
agancsfésűk, melyek a Kr. u. 4. század végétől terjedtek el a Kárpát-medencében a barbaricumi és provinciális területen is.61 Szilvásváradon előbbiből kettő, utóbbiból legalább négy példány került napvilágra. Az egyik legszebb, csaknem ép, ún. Chernjahov-típusú, többtagú agancsfésű az 1570. épület betöltésében volt. Merevítő lemezén kettős, bekarcolt, körbefutó vonallal, a négy szegecs közt kettős félkörívekkel díszített. A félkör alakú fogólemez egyik felén bekarcolt, a lap szélét követő félkörívek közt kettős vonalak, azon belül sűrű, kettős hullámvonalak, másik oldalán szintén sűrű hullámvonalakkal keretelve egy tűzdelt vonalakból kialakított kiskérődző látható. ( 17. kép 1 a-b) Igen hasonló, figurális díszítésű darabok késő római provinciális lelőhelyekről ismertek.62 Az 1536. objektumból előkerült, kétoldalas fésű középső tagján keret közt futó, tűzdelt, dupla hullámvonalas díszítés, másik oldalán hullámvonalas dupla keret látható. (17. kép 2a-b) A díszítés analógiái Felső-Tisza-vidéki szarmata kontextusban is megfigyelhetők, de nagyobb számban a dél-alföldi, 6. századi gepida temetőkben találhatók meg.63 A két fésűtípus együttes előfordulása gyakori a Kárpát-medence északi felében, germán vagy germán hatású környezetben.64 65 A feldolgozás további kérdése lesz, hogy Szilvásváradon az egyszerű, bekarcolt díszítések mellett megfigyelhető tűzdelés milyen hatásra jelent meg, ugyanis újabban felmerült, hogy a technológia pannoniai eredetű lehet.63 Az agancsfésűk mellett megemlíthető, keltező értékű lelet a 2329. gödörből előkerült, nagyméretű, tövénél kettős, aranyozott vonallal díszített csatpecek. ( 17. kép 3.) A karikára hajló peckű csattípus a Kárpát-medence keleti területein a Dl időszakban jelent meg és terjedt el, a szilvásváradihoz hasonló darabok a régióból Kr. u. 5. század közepére keltezhető temetkezésekből is ismertek, mint Szihalom-Budaszög vagy Szirmabesenyő.66 Minden bizonnyal a településhez tartozott az északi felületrészen, a kora népvándorlás kori telepobjektumoktól kb. 150 m-re előkerült délnyugati tájolású, női sír. A háton fekvő pozícióban eltemetett nő mellől nagyméretű üveggyöngy, bronzcsipesz, övcsat, cikádafibula, agancsfésű és egy késő római műhelyben készült füles korsó került napvilágra, melyek alapján a sír előzetesen a Kr. u. 5. század középső harmadára keltezhető.67 A római kori és kora népvándorlás kori teleprészletek kutatása A szilvásváradi római kori településrészlet számos új adatot fog nyújtani a régió kutatása számára. Akerámiaanyag forma- és díszítéstípusai a nyugat-szlovákiai kvád területekkel mutatnak összefüggéseket Az Ipolytól keletre a szlovák kutatás az ún. keleti kvád körrel számol, ám Magyarország területéről jól dokumentált és modem szempontból kiértékelt lelőhelyeket mindezidáig nem lehet a fogalomhoz kapcsolni. A szilvásváradi teleprészlet részletes értékelése jó alapot ad a Pozsony és Nyitra környékén, valamint az Ipoly-völgyben feltárt kvád településekkel való összehasonlításra. A négyszögletes tüzelőhelyek és pár bikónikus edényforma a Kárpát-medencei Przeworsk 61 Masek2016. 127-131. 62 Pl. Szőny, Dunapentele (Bíró 1994.39, Kát. 432,433, Pl. XLIX). 63 Masek2016.106,111-112.; Pintye2009. 172,187,Fig. 7,2, Fig. 14,4. 64 Ózd-Stadion (Párducz-Korek 1958. Vili, 6-7); Pintye 2009.179.; Szabó-Vaday2011.35, Pl. 7,1. 65 Masek 2016.135. 66 Tejral 1988.227.; Végh 1975.79, XXIV t. 9.; Fodor 1997.122, Cat. XVI/39. 67 A temetkezést Gulyás Bence és Dr. Rácz Zsófia (ELTE BTK Rí) dolgozzák fel, az előzetes információkat ez úton is köszönjük (Gulyás et al. 2019). 131