H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Petercsák Tivadar: A muzeológus és múzeumszervező Bakó Ferenc
etnográfus, történész dolgozott a „keze alatt” hosszabb-rövidebb ideig a Dobó István Vármúzeumban, akik később múzeum, levéltár, akadémiai intézet, egyetemi tanszék vezetői, szakterületük kiváló művelői lettek. Bakó egy-egy nagyszabású kiállítás előkészítésébe, tudományos kutatási programokba rendszeresen vont be külső munkatársakat, akik jelentősen gyarapították a Heves megyei múzeumok tárgyi és adattári gyűjteményeit. A tudományos kutatási eredmények közzétételére 1963- ban indította meg az Egri Múzeum Évkönyvét, amely 1981 -tői Agria névvel jelent meg. O alapította meg 1957-ben az Eger Vára Barátainak Köre Egyesületet, amelynek két évtizeden át elnöke volt.24 A muzeológiai munka és az igazgatás mellett Bakó Ferenc mindig fontosnak tartotta a tudományos kutatást, amelyet a sokoldalú forráshasználat, a történeti és társadalmi szempontok érvényesítése és a regionális szemlélet jellemez. Tudósi életműve négy nagy témakört ölel fel: l) településformák és népi építészet, 2) az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó rítusok, szokások, 3) a háziiparok, kézműves kisiparok, 4) az etnikus kultúra kutatása. Ezek részletes bemutatása és értékelése a további tanulmányok feladata. 1998. november 14-én bekövetkezett halálával Bakó Ferenc befejezett életművet hagyott maga után, amelynek számszerű eredményeit, könyveinek és dolgozatainak jegyzékét a 80. születésnapjára megjelent tanulmánykötetben olvashatjuk.2'’ Tudományos teljesítménye alapján 1974-ben megszerezte a történelem (néprajz) tudomány kandidátusa, 1988-ban pedig a doktora tudományos fokozatot. Muzeológiai munkásságát 1979-ben a Móra Ferenc Emlékéremmel ismerték el, néprajzi kutatásaiért megkapta a Györffy István (1984) és az Ortutay Gyula-emlékérmet (1987). A palóckutatás befejezésekor, 1989- ben tüntették ki a Magyar Köztársaság Csillagrendjével, 1997-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel. Eger városa 1991-ben díszpolgárává választotta (19. kép), 1996-ban pedig a Heves megyéért kitüntetéssel ismerték el több évtizedes múzeumszervező és tudományos tevékenységét.26 Halála után Egerben utcát neveztek el róla. És végezetül Bakó Ferenchez és munkásságához fűződő személyes kötődésemről is szólnék. Még nem ismertem őt 1969-ben, amikor egyetemistaként Sárospatakon végezve múzeumi gyakorlatomat, majd néhány évig itt dolgozva találkoztam az általa gyűjtött tárgyakkal, fényképeivel és adattári feljegyzéseivel. A Zempléni-hegység falvaiban végzett kutatásaim során jól tudtam hasznosítani a vándoriparosok, az erdei munkák és a hegyvidéki gazdálkodás témakörében rögzített adatait. Később Egerbe kerülve együtt dolgozhattam vele a palóc kutatásban, majd egyik hivatali utódaként közreműködhettem a Palócok köteteinek megjelenésében, a kutatást értékelő konferencia megszervezésében. Bakó Ferenc a palóc kutatás befejezése után is aktív nyugdíjasként élte életét az 1990-es években. Újabb kutatási témákat talált, és intenzív ismeretterjesztő-publicisztikai tevékenységet folytatott, valamint i 9. kép Bakó Ferenc, Eger város díszpolgára, 1991 (D1V Bakó Adattár) 24 Petercsák 1998.18.; Petercsák 2002.33-34. 25 S. Fekete 1997.697-716. 26 Petercsák 1998.18.
