H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Császi Irén: Bakó Ferenc a népszokások kutatója

9. kép Családtag „morványt” visz 10. kép Menyasszonykalács Püspöki Erzsébet lakodalmában, a menyasszonynak, Hevesaranyos, 1953 Boldog, 1961 (fotó: Bakó Ferenc - D1V F 74.) (fotó: Bakó Ferenc - D1V F 11456.) zónát emel ki: a buzogány típus Eger környéki és ettől északra eső tájon, a bot vagy pálca típus a Mátra- alján, és a fokos a nyugati nógrádi tájon volt használatos. Átmeneti típusnak tekinthető a felsőtárkányi és a gyöngyöspatai, amelyekben a fokos-buzogány, ill. a bot-buzogány típus elemei keverednek az alma és rozmaring alkalmazása mellett.” A vőféiybotot, bokrétákat, a botot díszítő kendőket, szalagokat, ara­nyozott rozmaringszálakat a menyasszony állította össze segítőivel, a nyoszolyólányokkal. A lakodalom napján Felsőtárkányban a kisvőfély és nagyvőfély verses kikérővel alkudozott a buzogányra, közben dí­szített csalánbokrokat, állbuzogányokat hoztak be, ami természetesen nem felelt meg a vőfélyeknek.23 A menyasszonynak a vőlegényes házba való befogadásának rítusában regionális vonás területün­kön a méz és cukor kínálása. A vőlegény szülei, rokonai a lakóház ajtajában várják az új párt, az anya mézzel, vagy cukorral kínálja meg a menyét. Ezt a mozzanatot a Zagyvától nyugatra vízzel egészítik ki a lány egy veder vizet rúg fel -, keleten a Barkóságban pedig kenyérrel vagy kaláccsal kínálják. A palócság legismertebb regionális jellemzője a hajnali tűztánc, a „menyasszonyporkolás”, ismeretes a „szószóló” megnevezés, azaz a násznagy feladatköréből kivált szóvivő funkció. Kazártól Sa- jóvelezdig, a kelet-nógrádi tájon a násznagy hasonló funkciót jelöl. Az általános és regionális vonások mellett néhány faluból álló kistáj jelenség a lakodalom egyes tisztségviselőinek sajátos megnevezése, melyek burkoltan vagy képletesen az elhálás eseményeivel hozhatók kapcsolatba. A Barkóságban né­hány településen ismert a tőke alapszó, amelyből a tőkelány, tőkeasszony összetett szavak alakultak ki, nyoszolyólány vagy -asszony értelemben.21 22 A vőfélyek ismertetőjegyei, jelvényei a rozmaringszál mellett a kalapon, felsőruhán elhelyezett ken­dő, csokor, bokréta vagy szalag és a nagyvőfély kezében a hatalmi jelkép, a vőfélybot emelhető ki, mint kulturális sajátosság. A vőfélybot három fő változatának elterjedése a palóc centrumon belül három 21 Bakó 1989.109-129. 22 Bakó 1989.115-117. 23 Bakó 1955.357-362. 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom