H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Császi Irén: Bakó Ferenc a népszokások kutatója

5. kép Menyasszony és vőlegény a násznép előtt, Gyöngyöspata, 1956 (totó: Bakó Ferenc - DIV F 5486.) körzetén kívül 56 településről gyűjtött adatokat a lakodalom fejezetéhez. Az alábbiakban a teljes lakodalmi struktúrából Bakó Ferenc kutatási eredményéből kiemelve néhány kulturális sajátosságra szeretnénk rámutatni. Ezek között néhány a kutatott terület egészét jellemezi, míg a szokásrend túl­nyomó mozzanata csak egy-egy területre jellemző. Az eljegyzés a házasságkötés első hivatalosnak tekinthető eseménye, amelynek terminológi­ája, körülményei és összetevői megkülönböztetik a palóc etnikai csoportot az ország más tájai­tól.1 3 A kézfogó jellegzetes tárgya kendő, erre utal a szokás megnevezése is, kendőlakás (Orhalom, Mátraszőlős, Nádujfalu közötti területeken és elvétve Gömörben), kendő (Északkelet-Heves me­gyében, Erdőháton, a Sajó völgyében), és kendőváltás, mely a Mátraalja néhány falujában ismert. Az eljegyzést mindig a lányos háznál tartották. A kérőket szomszédok kísérték, és amíg a kéretés tartott kiabáltak, kolompoltak, tepsit vertek össze.13 14 A zajkeltés bajelhárító célzattal a lakodalom további mozzanataiban is megfigyelhető. A szokás leglényegesebb eseménye a kendő átadása. A kendő, az eljegyzés jelképes tárgya, területünkön több formában is jelen volt, és maga az átadás, illetve csere is több irányban történhetett. Fő formája a jegykendő, e többnyire fejkendő vagy vállkendő mellett azonban megjelenik egy kisebb kendő is (keszkenő, zsebkendő), amit mindig a menyasszony küld el a vőlegény közelebbi rokonainak.1"’ A kis kendőt a Mátraalján „gyiós vagy poszrikos” kendőnek nevezik, s ebbe a lány anyja almát, diót csomagol, s elküldi a vőlegény ro­konainak. A kendővel együtt a dió és az alma jól ismert török és szláv szimbóluma a szerelemnek, s jelen van a lánykérés mozzanataiban. A jürüköknél a lánykérők igenlő válasz esetén a lánytól jegykendőt visznek a fiú anyjának.16 A bácskai bunyevácoknál a kéretés tárgya az arany- vagy ezüstpénzzel tűzdelt alma volt, az eljegyzés szertartása kölcsönös ajándékozásból állt, a menyasz­13 Bakó 1989.151. 14 Bakó 1989.154-155. 15 Bakó 1989.156-157. 16 Bartha2001.29. 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom