H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Paládi-Kovács Attila: Bakó Ferenc, a népi építészet kutatója

kicserélődése folyamán rendezte át. Új szalagtelkes falvak keletkezésére még a 19. és a 20. században is volt példa. Újlőrincfalva és Terpes árvíz miatt települt más helyre 1870 körül. Nagyutat és Kerek- harasztot századunkban még a kapitalista kormányzat hozta létre azzal, hogy földreform helyett egy- egy nagybirtokrészt felosztva, a tanyákat faluvá fejlessze, Tenk pedig már az 1945. évi földreform eredményeként formálódott tanyából faluvá, a felosztott nagybirtok centrumában.”111

A települések folytonosságából még nem következik a településformák változatlansága, állapítja meg Bakó Ferenc Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén című monográfiájában. Viszont, ha a különböző településformák elterjedtsége olyan táji rendszerekben fogható meg, mint azt a könyv

l.kép Soros udvar. Mátraszentimre, 1953 (fotó: Bakó Ferenc - D1V Fotóadattár 901.)

17. lapján közölt térképen látható, gondolni lehet hosszabb, több százados múltjukra. Lényegében három morfológiai alaptípus mutatható ki: 1. Utcás-soros falu, szalagtelekkel, 2. Halmazos falu megosztott beltelekkel. 3. Majorfalu zsellértelekkel. Ez utóbbit, mint típust Bakó Ferenc vezette be a néprajzi irodalomba: de itt a „zsellértelek” magyarázatával adósunk maradt." Voltaképpen a falu legnagyobb birtokosának kastélya, kúriája közelében kimért kisméretű békéikéit, a „házas zsellérek” kis viskóiból álló településrész alapegységét nevezte meg ezzel a terminussal. Egycentrumos majorfalunak találta Heves megyében Tarnaörs, Hort, Detk, Zaránk, Egeresein községet, több központ, kúria és major körül szerveződött falunak tekintette Dormándot, Egerszólátot, Atkái t, Lesedet, Nagyré- dét. Említett térképe felvázolja a megosztott belsőtelek elterjedtségét is. Kitűnik, hogy az alföldi szálláskertes forma a Mátra-gerinc-Eger vonaltól délre eső területen általánosnak mondható, de szórványosan ettől északra is előfordult. A hegyvidéki szálláskertes forma, amelynek legrészletezőbb leírása

10 Bakó 1978.15. Tiszanána református törzslakosságához, új földesura, a szatmári püspök, jelentékeny számú katolikus jobbágyot telepített. 1771-1772-ben 102 gazda költözött el a faluból a Tiszántúlra (Tetétlenre és Bucsára) a komlói pusztabérletek elvesztése miatt. A Tiszanána központú egyházi uradalomhoz tartozó Kömlöre a töldesúr katolikus jobbágyokat hozatott, velük telepítette újra a falut. Paládi-Kovács 2003.211., 223.

11 Bakó 1978.17-18.

49