H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Palád i-Kovács Attila: A palócok kutatója, a palóc-kutatás szervezője
embertani fejezetéhez fűződik a sötét bőrszínű török törzsekről, amihez a Zeitschriftfür Balkanologie 1979-es évfolyamát ajánlja a szerzők figyelmébe. A másik Mikszáth Kálmánnal kapcsolatos, aki a Szegedi Napló ban ismertette Pintér Sándornak A palócokról címen megjelent munkáját. Mikszáth Nemzetes uraimék című novellájának ihletője éppenséggel Pintér írása volt. Gunda Béla maga is értékelte könyvbemutatóját: „Megjegyzéseket, szempontokat, kiegészítéseket tettem a palóc monográfia margójára. Ezek azonban nem a kritika, hanem az elismerés, az értékelés hangjai. Nem lenne jó, ha a szellem, a tudomány mozdulatlanságával állanánk meg a monográfia mellett. A csupa dicséret a tudományban a gyászbeszéd civilizáltabb formája.”12 Könyvismertetése végén O is megköszönte Bakó Ferenc összes fáradozását, amivel létrehozta a palócok monográfiáját. Legvégül felvetette, hogy „Mikszáth Kálmán tevékenysége mellé oda kell helyezni egy széket Bakó Ferenc részére is. Ő tudományba ötvözte azt, amit a nagy palóc’ az irodalomba és az örökkévalóságba álmodott bele.11 Bakó Ferenc, mint a négykötetes Palócok című monográfia szerkesztője (1989-1991) és négy tanulmányának szerzője életművet hozott létre, melynek maradandó értékei egyre világosabban láthatók. A palóc-kutatás a torzókban bővelkedő magyar tudomány befejezett, kollektív vállalkozásainak egyike, s ez főként Bakó Ferenc szervezőkészségének és kitartásának köszönhető.141991 -ben, a könyv- bemutatón is elmondtam, hogy a mű és a vállalkozás számadatai imponálóak. Hiszen a négy kötet 2760 nyomtatott oldalt tesz ki, teljes terjedelme 172 nyomdai ív. Ezzel vetekedő eredmény a Palóc archívum, amelynek csak a kézirattári részlege több mint 60.000 oldalt tesz ki, amit kiegészít a nagy tömegű fotó, rajz, műszaki felmérés, ami a jövőbeni kutatások számára rendelkezésre áll az egri Dobó István Múzeumban. Az archívum értékét növeli, hogy anyagának java szisztematizált, kérdőíves felvétel, ami a későbbiekben lehetőséget fog nyújtani különféle számítógépes elemzésekhez is.1'' Bakó Ferenc, mint a palócság kutatója szerzőként is jelentős művekkel gazdagította a tudományt és a magyar művelődést. Az összefoglaló monográfia négy tanulmánya mellett gondoljunk az Egri Múzeum Évkönyve hosszú sorozatában megjelent mintegy kéttucat tanulmányára, a palóc térség népi építészetéről kiadott kötetére (Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén. 1978) és a lakodalmi szokásokról szóló, máig egyedülálló könyvére (Palócföldi lakodalom. 1987). Érdemes tudnunk, hogy Manga János Palócjöld című kötete 1979-ben a szerző halála után jelent meg. Kéziratát Bakó Ferenc lektorálta, gondozta, látta el a szerzőt és kutatásait bemutató utószóval. Jelképesnek is tekinthetjük, hogy Bakó Ferenc utolsó műveinek egyike Párád, Palóc ház címen jelent meg a Tájak Korok Múzeumok kiskönyvtára sorozatában 1997-ben, 34 évvel a ház megnyitása után. FELHASZNÁLT IRODALOM Bakó Ferenc 1979 Utószó. In: Manga János: Palócföld. Gondolat Kiadó, Budapest, 307-311. 1980 A palóckutatás elvi és módszertani problémáiról. In: Paládi-Kovács Attila (szerk.): Néprajzi csoportok kutatási módszerei. Sárospatak, 1977. november 15-16. Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 7. szám. MTA Néprajzi Kutatócsoport, Budapest, 130-138. 1981 Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései. Esettanulmány a keleti Tarna-völgyJalvairól. In: AGRIA XV1I1. Az Egri Múzeum Évkönyve = Annales Musei Agriensis, Dobó István Vármúzeum, Eger, 243-290. 32 33 34 35 32 Gunda 1994.9., II., 15. 33 Gunda 1994.15. 34 Petercsák 2002.33. 35 Bakó 1994.17.; Paládi-Kovács 1994.39. 37
