H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Kis magyar néprajz - Bakó Ferenc a Magyar Rádióban Összeállította: Zábrátzky Éva

10. kép A „palóc ház” helyreállítás után, Párád, 1964 (fotó: Bakó Ferenc - DIV F 12440.)

lóban kies táján, és egyúttal egy nevezetes néprajzi vidéken, amit Mátraaljának neveznek. A falu kis múzeuma a palóc néprajzi csoport anyagi kultúráját és népművészetét őrzi, mutatja be a 19. század derekára jellemző módon. A törzsökösen parádi, Csortos család udvara a 8 holdas gazda berendezkedésének megfelelően ma is érintetlen, rajta a lakóház, az ólas csűr, a hidasól, a gémeskút. Az udvar elsősorban azért érdemel figyelmet, mert építményei mind fából és eredeti helyükön vannak, falaik zsilipéit technikával készültek. A fal szerkezete csak a csűrön és a ház hátán látható, mert a legtöbb helyen a szokás szerint tapasztás, meszelés takarja.

A tájon korunkra megmaradt néhány faházban szegények, azaz egygenerációs, kisebb családok laktak, ennélfogva méreteik, kivitelezésük szerényebb volt. Szerencsére a parádi ház különbözött tőlük, mert egy több generációs nagycsalád otthonának készült, jellemzően a Mátraalja feudáliskori társadalmára.

Az első szoba, helyi nevén a ház, a földet birtokló öreg házaspáré volt, a fekvőhelyül szolgáló, belső fűtésű, úgynevezett kürtös kemencével, a gyalulatlan, egyszerű lócával, a nagyfiókos asztallal, a falakon képekkel. A másik, a kamrának nevezett szoba, mint a nők és a gyermekek hálóhelye, zsúfolásig megtelt a rózsás nyoszolyákkal, ládákkal és a csecsemők kezdetleges bölcsőivel. Amíg az első szoba bútorzata önellátó módon, házilag készült, addig a kamra ágyai, ládái már képzett iparosok műhelyéből kerültek ki. A férfiak az istállóban és a csűrben aludtak.

186