H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Kis magyar néprajz - Bakó Ferenc a Magyar Rádióban Összeállította: Zábrátzky Éva
6. kép Putriház a cigánytelepen, Besenyőtelek A szelement két fal tartja, a házban pedig egy faoszlop A falak vályogból rakottak, a kémény kívülre esik, 1961 (fotó: Bakó Ferenc - DIV F 10990.) gesebb. Egy másik szólásban folytatódik a gondolatmenet, amikor azt halljuk, hogy Félre kunyhó a ház elől!, vagy Félre kunyhó, jön a ház! - vagyis az építmények rendjében már a harmadikat és egyben a legfejlettebbet szerepelteti a szólás, a ház fogalmát, mint a népi építészet lakástípusainak legkorszerűbb és ma már általános formáját. Mi hát a putri, mint szólásaink legprimitívebb hajléka? Tévedés lenne azt hinni, hogy a házfejlődés folyamatában a putrinál nincs kezdetlegesebb, mert ilyenek voltak a veremlakások, amelyek padlószintje mélyen a terepszint alatt volt, tehát falaik nem voltak. A putri, más néven putriház elsőként abban különbözött az előző típustól, hogy járószintje csak kissé volt lemélyítve, és tetőzetét alacsony falak tartották. A putriház elnevezés logikáját követve, az építmény ház jellegét éppen ez adta meg, nevezetesen, hogy erősebb anyagokból, falakkal épült és ez különböztette meg a kezdetleges formáktól. Volt azonban a putrinak egy szerkezeti sajátossága, ami még a primitív hajlékokhoz kötötte, és ez a padlás, a mennyezet hiánya. Erre céloz a lakodalmas találós kérdés, hogy Hol nincs az Isten?, mert a válasz rá az, hogy A putri padlásán! - Tehát nem lehet ott, ami nincs. A putri tehát a terepszintnél valamivel mélyebben fekvő építmény, falai tapasztott vesszőből vagy döngölt földből, illetve vályogból vannak, tetőszerkezetét elől-hátul földbe vert ágasfák tartják, amit 179
