H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Fejér Ingrid: Múzeum és forradalom - Az egri Dobó István Múzeum tevékenysége 1956-ban és 1957-ben
típusa, sem a jelzete nem egyezik a peres anyagban említett Becskei-féle fegyverrel. A leltárkönyv szerint mindkét fotó 1956-ban, gyűjtés útján került a Fotódokumentációs gyűjteménybe, azonban az események után hat évvel, 1963-ban leltározták be őket eredetileg,'7 ebből is adódhat a tévedés. A pisztoly múzeumba kerülésének időpontja és körülményei nem tudhatóak. Az 1956-os forradalom és az egri múzeum kapcsolata azonban 1957-ben nem ért véget. Az események utóéletéhez tartozik, hogy Bakó Ferenc a múzeum alkalmazásába vett két ’56-os elítéltet. Lénárt Andor restaurátorként dolgozott a múzeumban 1963-1965 között, utána visszatért a pedagógusi pályára, majd levéltárosként dolgozott. Azonban mindkét helyről ’56-os múltja miatt kellett távoznia, így 1972-től ismét a múzeumba került, immár, mint történész-muzeológus.'8 Korompay János 9 1962 1979-ig irodalomtörténészként, Gárdonyi-kutatóként a vármúzeum munkatársa és több éven keresztül igazgatóhelyettese volt. Mindketten köztiszteletnek örvendtek, tudásukért, emberségükért szerették és becsülték őket a munkatársak.77 78 79 80 Korompay János 1966-ban, a szintén ’56-os elítélt Guba Dezső81 82 számára írt levelében, hálásan gondol igazgatójára: „Valamivel több, mint másfél éve muzeológusi létszámban dolgozom... tehát olyasvalamivel kell foglalkoznom, amit szeretni is lehet. ... Napom másik felét a központi adminisztráció, ... teszi ki. Ezzel fizetek tulajdonképpen az igazgatómnak a merészségért, hogy tudományos létszámba segített. ... Másik szerencsés húzás az volt, hogy kisebbik lányomat kinevezték ide restaurátornak. Akkor volt ez, amikor Lénárt Bandi barátunk elmehetett tanítani a Füzesabonyi gimnáziumba. Kislányom a szép munkakör mellett megkapta a főiskola elvégzésének a lehetőségét is.”*1 Az ’56-os események résztvevői, főként, ha el is ítélték őket, hosszú évekig megbélyegzettek voltak, nem kaptak végzettségüknek megfelelő munkát, gyermekeik nem tanulhattak tovább. Ezért bírt nagy jelentőséggel, hogy a város egyik kulturális intézményében alkalmazták őket. FELHASZNÁLT IRODALOM Bakó Ferenc 1960 A Baráti Kör és a Dobó István Vármúzeum. In: Szabó János Győző (szerk.): Egri Vár Híradója 1. Az egri Vár Barátainak Köre, Eger, 6-9. 1963 Az egri műgyűjtemények története. In: Uő. (szerk.) Az Egri Múzeum Évkönyve 1 = Annales Musei Agriensis, Dobó István Vármúzeum, Eger, 7-38. 1982 Visszatekintés a Baráti Kör megalakulására és 25 esztendejére. In: Szabó János Győző (szerk.) Egri Vár Híradója 17. Eger Vára Baráti Köre, Eger, 42-51. 77 A 74.749.1. leltári számú fotó eredeti leltári száma: 63.146.1., a 74.750.1 leltári számú fotóé: 63.147.1. 78 Lénárt Andor (1925-1990) a salgótarjáni eseményekben való részvételéért 12 év börtönbüntetésre ítélték, 1962- ben amnesztiával szabadult. Löffler 1990.62-63. 79 Dr. Korompay János (1919-1996) 1948-49-ben Eger polgármestere volt, részt vett az Egri Vár Baráti körének alapításában, a forradalom idején a Heves Megyei Tanács Forradalmi Tanácsának elnöke volt, tevékenységéért 8 év börtönbüntetésre ítélték, 1962-ben szabadult. (Cseh 2006.20., 423.) 80 Cs. Schwalm 1996.58-59. 81 Guba Dezső Hevesen a Járási Munkástanács elnöke lett. A forradalom alatti tevékenységéért első fokon 9 év börtönbüntetésre, majd másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult. Gy. Gömöri 2017.31. 82 Korompay János 1966. május 10-én Guba Dezsőnek írt levele. Guba Dezső hevesi 1956-os szociáldemokrata politikus írásos történelmi dokumentumai. Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény. Gy/2483. 146
