H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Földi Viktória: „ha Kanadát óhajtják, azt Magyarországon is el lehet érni...” Egy palóc település árucsere kapcsolata a két világháború között
a lány hogy el küldte tehát ha erzsu ángyom nem hozná el vagy elkésetvolna akor azonal ted postám az én címemre mert a paplan az enyém csak azért küldtem pestrepénszt hogy ot jobban meg lehétveni." (7) Összegzés A Nádasdi család két világháború közötti levelezésének alapja a javak cseréjén alapul, amely az óhazában élő rokoni kapcsolatokat és baráti viszonyokat teszi szorosabbá. A kapcsolatok fenntartását a gazdasági érdekek hozzák létre, így a felek egymáshoz való viszonya a különféle csereformák által megőrizhető, illetve megszüntethető. A nehéz gazdasági helyzet miatt elköltözött családtagok fel- emelkedése nem történt meg a vizsgált nyolc év alatt. A megélhetés számukra is nehéz volt. Az új családot alapító férfi nem tudta segíteni az óhazában élőket, ennek lehetőségétől is elzárkózott. A gyermek nélkül maradó családnak több lehetősége volt anyagi támogatás nyújtására. A női levélíró a gyermekáldás hiánya miatt tovább meg tudta őrizni az óhazából hozott identitását. Ennek fenntartása érdekében anyagi és tárgyi cseréket folytatott. A paraszti társadalom felbomlásának idején az óhazához való ragaszkodása a régi tradíciókhoz való erős kötődésekkel tud fennmaradni. A csererendszereiben ezért őrződnek meg és vannak nagyobb mértékben jelen a reciprocitás elemei. A redisztribúció megjelenik egy perifériára került gyermek esetében. Gazdasági jólétük esetén ez a csereforma lehetne a legnagyobb, uralhatná a kapcsolatokat. A piaci csere egyoldalúan jelenik meg, a pehely az egyetlen cserközvetítő eszköz. Mindemellett az új természeti közeg, az asszimilációs folyamatok a gazdasági kapcsolatok egyszerűbb elemeit hozzák felszínre, a viszonosság elvét. AII. világháború végén újraindul a levelezés, számuk megnövekedik és a cserék formái is átalakulnak. Levelek keltezése 1.1932. 10. 17. 2.1933 ? (keltezés nélküli, tartalmi szempontból ide illeszthető) 3.1933.02.13. 4. 1936.08. 13. 5. 1936.09.20. 6.1937.05.14. 7.1938.03.05. 8.1938.04.03. 9.1939. 10.17. 10.1940.01.05. FELHASZNÁLT IRODALOM Bakó Ferenc 1988 Kanadai magyarok. Gondolat Kiadó, Budapest. Bodó László 2001 Adatok a Knezic és a Gröber családok leszármazottainak történetéhez. In: AGR1A XXXVII. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve = Annales Musei Agriensis, Dobó István Vármúzeum, Eger, 275-296. 129
