H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Petercsák Tivadar: A muzeológus és múzeumszervező Bakó Ferenc

2—3. kép Bakó (Heizer) Ferenc múzeumi gyakornok kutatói igazolványa a Néprajzi Múzeumtól (l-2. oldal), 1941 (D1V Bakó Adattár)

4. kép A sárospataki Vörös torony és a Petényi szárny az 1950-es években (Bakó 1995.33.)

A fiatal igazgató jó érzékkel ismerte fel, Hogy munkájában számíthat a Református Kollégium szakemberei segítségére, elsősorban a két világháború közötti falukutató mozgalom és a Faluszeminárium meghatározó személyiségére, Ujszászy Kálmán teológus profesz- szorra és Román János levéltárosra, a kollégiumi gyűjtemény vezetőjére. Ennek eredményeként sikerült műtáigyakat kölcsönözni nemcsak a református múzeumból, de a katolikus plébániától is a vármúzeum számára. Az utolsó birtokos, a herceg Windischgratz-család néhány alkalmazottja is a kastélyban élt még az 50-es évek elején, akiktől megismerhette az itt lakók egykori életét.

A létrejött Rákóczi Múzeumban elsőként a műemlék-együttes helyreállítása kezdődött el a Vörös-torony, a Perényi szárny és a várfalak rendbetételével. A lakótorony berendezésével az első állandó kiállítás a vár 17. századi életét mutatta be, amelyet a látogatók kezdetben a herceg volt komornyikja, Henczel József és az igazgató tárlatvezetése révén ismerhettek meg. Ebben az időben nem voltak múzeumi teremőrök, hanem a tárlatvezető egy vaskarikára fűzött kulcscsomót vitt magával, és nyitotta-zárta a Vörös-torony helyiségeit. Bakó emlékezete szerint 1951-52-ben már mintegy 40.000 látogatója volt a múzeumnak.5

Bakó Ferenc rakta le a gyűjtemények alapjait. Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága révén a múzeumba kerültek a felsővadászi Rákóczi-kastély ingóságai, a boldogkőváraljai Péchy-Zichy-kastély könyvszekrényei, a piarista könyv5 Uo. 34. 12