H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Földi Viktória: „ha Kanadát óhajtják, azt Magyarországon is el lehet érni...” Egy palóc település árucsere kapcsolata a két világháború között

A kivándorlásnak két alapfeltétele volt: egészséges orvosi szakvélemény és írni-olvasni tudás.

A második hullám a két világháború közötti időszakra tehető, főleg Szabolcs, Szatmár és Heves megyéből az adófizetésre képes farmerek számának növelése céljából.9 1924-től az Egyesült Államokba való kitelepülést korlátozták, így a tengerentúli úti cél Kanadára tevődött át. A harmadik hullám a II. világháború után vette kezdetét, mikortól két kritériumnak kellett megfelelniük: meghívás egy már kint élő rokontól és szakképzettség.10

A vizsgált Nádasdi család a második hullámmal érkezett Kanadába. Napjainkig nem ismeretes a család teljes leszármazása, így nem volt mód interjúkészítésére a leszármazottakkal. A levelezések olvasatában a gazdasági kivándorlók csoportjába tartoznak. Családfájukat az anyakönyvi kutatás alapján az 1930-as évekig sikerült megismerni. (1. számú kép)

A falu Nógrád megyében található, Heves megye nyugati határán, a Zagyva folyó völgyében. Neve az idők során sokat változott. Atvár-házként ismerték a 15. században, majd 1418-ban Homoktereneí Jakab kapja Zsigmond királytól ajándékba, miután a település felvette tulajdonosának nevét.11 írását tekintve a tárgyalt időszakban több alakban is előfordul: Homokterenne (1872-1883), Homok-Terenne (1883-1905), Homokterenye (1905-1983).12 1984. január 1-től Mátraterenye néven ismeretes a környező települések egyesítése okán.

A Füleld járás részeként önálló körjegyzőséggel rendelkezett. A település természeti adottságait figyelembe véve veresagyagos területe mezőgazdasági termelésre alkalmatlan. A homokiszapos és szikes talaj az állattartást tekintve kedvezőtlen.11 Az 1715. évi országos összeírás során 36 köböl háromnyomásos szántóföldet és 8 kaszás rétet jegyeztek föl. A környező erdők tüzelő és épületfát nem biztosítottak, a makkos erdőben 100 sertést tudtak hizlalni. Az összeírásban 8 jobbágy és 2 zsellér neve szerepel. A jobbágyok között Fodor Jakab és Fodor János, a zselléreknél Fodor Menyhért.14 AII. József féle népszámlálás szerint a 18. század végén 1039 hold szántófölddel, 273 hold réttel, 549 hold legelővel és 146 hold erdővel rendelkezett.15 Az összlakosság 625 fő, a házak száma 48, családok száma 68.16 A jobbágyfelszabadítást követően Nógrád megye továbbra is a nagybirtokosok hazája maradt. Törpebirtokok alakultak ki, amelyek a parasztság számára kilátástalan helyzetet biztosítottak.

A család felmenői kisbirtokosak voltak, Nádasdi Johákim már bányamunkásként dolgozott 1902-es házasságkötésükkor. A salgótarjáni szénmedence gazdasági felemelkedése az 1868-ban megalakult Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és az 1867-es Pest-Salgótarján vasútvonal megépítésével vette kezdetét.1 Az iparosodás vidékre jellemző sajátossága, hogy a bányamunkásokat betelepítették és nem a földműveseket képezték át. Ezáltal egy sajátos forma alakult ki, melyet vándorbányászatként illettek. Egy-egy vidéken csak néhány évtizeden keresztül folyt a termelés. A helyi földműves népet télen alkalmazták idényjellegűén, olcsó munkaerőként. Nyári időszakban mezei munkával foglalkoztak.15 A település mellett Mátranovákon, Mátraszelén, Kazáron és Nemtiben működtek bányák, melyek 1922-1923 között kezdték meg működésüket.19

A bányászok életszínvonala az 1920-as években elviselhetetlen állapotokat mutatott a térségben. A heves megyei Egercsehiből kiinduló sztrájk hatására február 15-re a salgótarjáni bányá9 Bakóí 988.35.

10 Bakó 1988.42.

11 Shvoy 2006.260.

12 Tyekvicska 2005.164.

13 Shvoy 2006.260.

14 Schneider 1973.23.

15 Shvoy 2006.444.

16 Schneider-Eperjessy 1977.22.

17 Szvircsek 1989.201-202.

18 Szvircsek 1989.208.

19 Dzsida 1944.86.

112