H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

H. Szilasi ÁGOTA: Egri zsinagógák

8. kép Az ortodox templom mennyezetén talált díszítőfestés egy részlete, 2014 (fotó: Lónyainé Nagy Éva)

Herman is részt vett, hol a poharazások és beszédek egymást váltották föl. A mulatság reggeli 3 órakor ért véget. A rendező bizottság tagjai is dicséretet érdemelnek, mint a kik a vendégek helyes kiszolgáltatása körülfáradhatlanul működtek.30

Az első zsinagóga megjelenését megőrizte számunkra egy dokumentumértékű, 1905-den kiadott képeslap. Az épület 1910-1911 -ben nagyarányú felújításon esett át. A városi főépítész, Bárány Géza31 tervezte újjá. A vonatkozó tervrajzok a Heves Megyei Levéltárban találhatók. Az 1910. november 8-án jóvá hagyott építési engedélyből arra lehet következtetni, hogy a megelőző épület méretében megegyezett a jelenlegivel, de egyszerűbb anyagokból készült. A 1911. szeptemberéig megtörtént átalakítás után a kapualjban, a nyugati falon, a férfiak bejáratánál három, egy nagyobb kétszámyú (2 méter széles) és két kisebb, kifelé nyíló ajtaja lett. Az imaház utcai homlokzatán átépítésre került a női karzatra felvivő kő lépcsőház, de az udvar felől is volt egy vaslépcsője. Homlokzatának harmonikus rendszere, az emeleteket osztópárkánnyal jelző tagolás, a íves záródáséra átépített ablakok és a lépcsőházat rejtő rizalitot közrefogó függőleges lizénák a vízszintesek és függőlegesek harmonikus egyensúlyát adják. A középső rész háromszögű lezárásában egy színes üvegekből komponált rózsaablak, a csúcsán pedig a mózesi törvénytáblák díszítik a visszafogott építészeti elemekből szerkesztet épületet. A belső tér a kor divatja szerint geometrikus-omamentikás díszítőfestéssel volt ellátva.

30 Eger 1881.XXév£ H.szám/április7.134.

31 Bárány Géza (1880-1932) 1901 -ben a Magyar Királyi József Műegyetemen szerzett mérnöki diplomát. Hamarosan mint Eger város mérnöke foglalkozott a város fejlesztésével. 1904-ben került átadásra a város állandó kőszínháza, melynek terveit Légmán Imre építésszel közösen készítették. 1920-ban létrehozták az Egri Városfejlesztő Rt.-t, melynek igazgatójaként uszodákat épített, köztük 1925-ben az általa tervezett, az ország első szabályos 50 méteres versenyuszodáját. Több vidéki uszoda létrehozásában is közreműködött. Hosszú éveken keresztül volt a Magyar Úszó-Szövetség elnökségi tagja, alelnöke. A városi idegenforgalmi hivatal vezetője is volt Eger város nyugalmazott főmérnökeként hunyt el.

538