H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Verők Attila: Egri emlékek egy német történeti gyűjteményből
terni könyvtár,6 az Alapítványok könyvtára7). Persze nem véletlenül alakult ki ez a helyzet, hiszen földrajzi közelsége, viszonylagos olcsósága és szellemi nyitottsága miatt a 17. század legvégétől kezdve a Kárpát-medencéből érkező peregrinusok kedvelt tartózkodási helyévé vált a Saale parti város. Ott ugyanis a képzési struktúra minden fokának megfelelő oktatási intézményt megtalálhattak a tanulni vágyó fiatalok. Nem is lehet tehát csodálkozni azon, hogy akár a középfokú, akár a felsőfokú képzőhelyek matrikulái számos hungarus diák nevét őrizték meg számunkra.8 Közülük sokan később Nyugat-Európában kerestek megélhetést, de igen nagy számban tértek vissza szülőföldjükre is, hogy életük hátralévő részét ott éljék le, vagy pedig szellemi és/vagy fizikai közvetítő szerepét játszották az egyes régiók között - biztosítva ezzel az ún. kulturális transzfer állandó körforgását.9 Ennek a kölcsönös folyamatnak az eredménye, hogy a Franckei Alapítványok történeti gyűjteményeiben végzett, hosszú éveken át tartó hungarica-kutatás ilyen hatalmas mennyiségű forrásanyagot hozhatott a felszínre. Halle egyéb, történeti múltra visszatekintő kulturális intézményeiben vélhetően hasonló találati arány érvényesülne, ha lennének a jövőben erre irányuló, szisztematikus gyűjteményfeltáró munkálatok. Ezek az alapkutatások ugyanis figyelemre méltó összefüggésekre mutathatnának rá, hiszen a két, fentebb nevezett könyvgyűjtemény, a helyi egyetemnek a kora újkori magyarországi peregrinatio academica intézményével kapcsolatos jelentősége és a Franckei Alapítványoknak mint a pietizmus központjának a Kárpát-medencei szellemi áramlatok történetében játszott kulcsszerepe alapján joggal kijelenthetjük, hogy a Saale folyó partján fekvő Halle méltán tart számot a magyarországi humán kutatások művelőinek, köztük kiemelt helyen a könyves szakembereknek a figyelmére. Örömmel tudatom, hogy amint megjelenik a hallei gyűjtemények utolsó láncszemét jelentő régi nyomtatványok magyar vonatkozású dokumentumait feldolgozó katalógus,10 a hallei Franckesche Stiftungen lesz az első olyan gyűjteményegyüttes a világon, amelyben teljes körűen és minden szempontra kiterjedően lezajlott az írott és nyomtatott hungari- kumok feltárása. A rengeteg munkával napvilágra hozott kútfők közreadását a konkrét dokumentumok és témák mélyrehatóbb vizsgálata követheti a szakmabeliek és az érdeklődő nagyközönség részéről. A katalógusok ezek előtt a mélyfúrások előtt nyit(hat)ják meg az utat a szinte kimeríthetetlen potenciált magukban rejtő, elemzéseket nem, kizárólag puszta tényeket regisztráló forrásanyaguknak köszönhetően. Csak bízhatunk abban, hogy többek között a különféle történeti témák professzionális művelői érdemesnek tartják a nevezett katalógussorozat értékes adatállományát arra, hogy a kora újkori magyar művelődéstör6 A Halle-Wittenbergi Egyetem könyvtárában (Universitati- und Landesbibliothek Sachsen-Anhalt) található a mai Magyarország határain kívül egy helyen őrzött magyar könyvtárak legnagyobbika. Az ezredforduló után megjelent történetét és katalógusát lásd Bibliotheca Nationis Hungáriáé 2005. - Méltatását lásd Verők 2009d. 7 Az előző jegyzetben megnevezett könyvtár méltó párját képezi az ugyancsak Halléban életre hívott könyvgyűjtemény: az August Hermann Francke által 1698-ban alapított oktatási komplexum központi bibliotékája. Tíz évvel ezelőtt jelent meg a könyvtárral kapcsolatos tudnivalók első nagyszabású, a hiánypódás szándékával készült összefoglalása a könyvtár jelenlegi igazgatónőjének tollából /ásd Klosterberg 2007. 8 A Franckei Alapítványok területén egykor működött alapfokú (latin) iskola matrikuláját lásd http://www. francke-halle.de/francke.htm/archiv/matrikel/latina/seiten/indexlat.html, a középfokú oktatást biztosító Királyi Pedagógium (Königliches Pädagogium) anyakönyvi adatbázisát lásd http://www.francke-halle.de/francke.htm/ archiv/matrikel/paedag/seiten7indexp.html, az egyéb oktatási intézmények személyi állományára vonatkozó biobibliográfiai adatokat lásd http://192.124.243.55/franckeschulen/ [utolsó megtekintések: 2017. július 15.], a teljes egyetemi matrikulát pedig /űsí/Juntke 1960., ill. Preuss 1994. 9 A hallei-magyar kapcsolatok történetéhez áttekintő jelleggel lásd Monok 2003. 10 Die Hungarica-Sammlung ... Alte Drucke 2017. 399
