H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Bodnár Mónika: Filkeháza népessége az anyakönyvi kutatások tükrében (1783-1825)
Parókus neve Filkeházi szolgálatának ideje Feleségének neve Filkeházán anyakönyvezett gyermekeinek száma Andreas Koreny 1783(?)—1802 Barbara Ihnatovics 5 Joannes Paulovits 1802 Paulus Bovankovits 1803-1813 Maria Goida 6 Adamus ? 1814 Petrus Jelenyak 1814-1825... Éva Csischenko 5 1. táblázat Filkeházán szolgáló parókusok (1723-1825) Az első név szerint ismert kántor Theodorus Michalko volt, akinek neve mellett először 1803-ban jegyezték fel a cantor szócskát. A Michalko család egyébként már ezt megelőzően is itt élt. Ám már az ő működése előtt is volt a faluban iskola, működött itt kántor, ugyanis 1794-ben hunyt el a 23 esztendős Maria, cantoris localis consors, vagyis a helyi kántor felesége. De hogy név szerint ki volt ő, azt nem tudjuk. Theodorus Michalko után 1806-tól Antonius Hamara volt a kántor, akinek felesége, Paraskevia Danilovits nagy népszerűségnek örvendett a közösségben, gyakran hívták őt keresztanyának és esküvői tanúnak. Az ő nevükkel még 1818- ban is találkozunk, tehát hosszú időt töltöttek Filkeházán, ahol két gyermeküket is eltemették. A papon és a tanítón kívül egyéb társadalmi státuszra utaló bejegyzéssel ritkán találkozunk, de azért előfordul. Joannes Farkas cot(h)urnarius, vagyis csizmadia bejegyzéssel az 1805-ös keresztelési anyakönyvben találkozunk. Személye talán megegyezik Joannes Csismadiával, akinek neve 1802-ben esküvői tanúként szerepel. Az anyakönyvi bejegyzésekben cigányokra is történik utalás. 1803-ban Gubozo Estvan és Gubozo Sári Zingarus gyermekét keresztelték, bár nem Filkeházán, hanem Radványban. Az 1811 -es keresztelési bejegyzések között Joannes Rakovits és Maria Kovats Zingarus etnites bejegyzés olvasható. A keresztelésre Filkeházán került sor, a keresztszülők tipikusan filkeházi nevűek: Joannas Szujeta és Maria Zsidik. Ám a későbbiekben nem fordul elő sem ez, sem az előző családnév, amiből arra következtethetünk, hogy a cigányok nem voltak letelepedve, vándorló életmódot folytattak. Röviden összefoglalva ennyit sikerült kiolvasni az első fél évszázad anyakönyvi bejegyzéseiből. Az ezt követő bejegyzések minden bizonnyal ennél is több és pontosabb adatot rejtenek, már csak azért is, mert 1826-tól a házasságkötések alkalmával bejegyzésre került a házasuló felek származási helye, mindkét szülőjének a neve és a jogállása is. 68
