H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Bodnár Mónika: Filkeháza népessége az anyakönyvi kutatások tükrében (1783-1825)
ték K(ovács) Vágáson. Stephanus Pletenik felesége, Maria Petercsak nevével Vágás (1810) és Radvány (1813,1815,1820, 1822,1825) vonatkozásában is találkozunk. A filkeházi névlistában is viszonylag sokszor találkozunk a Petercsák családnévvel, ösz- szesen 25 alkalommal. Legtöbbször esküvői tanúként. A névlistából az olvasható ki, hogy két alkalommal menyasszonyként és három alkalommal vőlegényként is előfordul ez a családnév. Először 1786-ben, a 25 esztendős Joannes Kopasz és a 18 esztendős Anna Petercsak házasságkötésekor. A házaspár nyilvánvalóan valahol másutt telepedett meg, mert a továbbiakban a Kopasz családnévvel egyáltalán nem találkozunk. 1809-ben Stephanus Pletenik és Maria Petertsak házasságkötésére került sor. A Pletenik család egyes tagjai többször feltűnnek az anyakönyvekben, viszont a jelzett házaspár gyermekeinek keresztelésére nem Filkeházán, hanem amint fentebb már volt róla szó, (Füzér) Radványban került sor. 1787- től Michael/is Petercsak nevével találkozunk tanúként több alkalommal, máj d évtizedeken át másokkal is, de minden esetben tanúként, egészen 1820-ig, Joannes Petertsak és Anna Hor- nyák házasságkötéséig. Összegezve a fentieket megállapítható, hogy ezek a bejegyzések valójában nem is filkeházi vonatkozásúak. Ugyanis figyelembe kell venni, hogy a házasságkötések helyszínét nem, a származást is csak ritkán j egyezték fel az anyakönyvbe (ez utóbbinak pontos bejegyzése csak 1826-tól vált gyakorlattá). Ezek alapján szinte bizonyosra vehetjük, hogy a Petercsák család tagjai nem is Filkeházán, hanem a filiákban éltek. Ezt a feltevést erősíti az a tény is, hogy egyetlen családtagot sem temettek el a jelzett időintervallumban Filkeházán. Mindezekből arra a következtetésre jutunk, hogy a Petercsák család az 1780-as években már a térségben élt és kiterjedt család volt, de nem Filkeházán, hanem elsősorban Radványban és Pálházán. Ráadásul nem is biztos, hogy görögkatolikusok voltak, ugyanis az említett anyakönyvi bejegyzések számos alkalommal utalnak vegyes házasságra, latin rítusra, római katolikus vallásra (MR, LR, RC). Az anyakönyvi bejegyzésekből nyomon követhető a Filkeházán szolgálatot végző pa- rókusok névsora. A jelzett időintervallumban öt lelkész szolgált a faluban, közülük három hosszabb időt, több évet töltött el a faluban. Ott születtek gyermekeik, feleségeik vagy akár ők maguk is többször vállaltak keresztkomaságot. Amint fentebb már volt róla szó, 1783- ban (ekkortól követhetők nyomon az anyakönyvi bejegyzések) Andreas Koreny szolgálta a filkeházi anyaegyház és fikáinak görögkatolikus híveit. Ám ezt megelőzően is a közelben élt - az sem kizárt, hogy már Filkeházán. Erre abból következtetünk, hogy az anyakönyv végén megtaláljuk gyermekeinek születési bejegyzéseit, s ez az adatsor az 1782. március 12-én született Gregorius Koreny adataival kezdődik, akit Joannes Pekarovits fuzéri parókus keresztelt, s egyúttal a keresztapj a is ő volt. 1782-1793 között Andreas Koreny parókusnak és feleségének, Barbara Ihnatovicsnak öt gyermeke született. A többi hosszabb ideig szolgáló parókusnak is öt-hat gyermeke született, bár nem mindegyik érte meg a felnőttkort. Petrus Jelenyak negyedik gyermekének a nevét sem ismerjük, azt utólag olvashatatlanná tették, törölték az anyakönyvből, talán azért, mert elhunyt. Az ötödikként, 1820-ban született Joannes kétéves korában hunyt el, s két hónap múlva 36 esztendős édesanyja is követte a gyermeket. Amikor egy-egy hosszabb ideig itt szolgált parókus távozott a faluból, egy átmeneti időre talán helyettesítő látta el a hívek gondozását, ezzel magyarázható a közbeeső szolgálat- tevők rövid itt tartózkodása. Táblázatba foglalva a parókusokat, a következő kép tárul elénk: 67
