H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Köves-Kárai Petra: Elrejtett hősök. A történelem képei az egri érsekségen

irányuló tettet és a művészetek pártolását láthatjuk ebben, amely már az egri épület kialakításában, és más, például az egri Kaszinó Társaság, a Városszépítő Komisszió stb. megalakításának tényében is érzékelhető. Szem előtt kell tartanunk azt is, hogy bár Pyrker anyanyelve a német maradt, ő mégis magyar hazafinak érezte magát, egyik művét7 például lefordíttatta Kazinczy Ferenccel magyarra. így tehát a felajánlás cselekedete is nemzeti érzésből történhetett a főpap esetében.8

Pest

A múzeumnak ajándékozott festmények valójában csak 1844-ben kerültek Pestre, és 1846- ban mutatták be őket, amikor elkészült a Magyar Nemzeti Múzeum épülete.9 1896-ban vált a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának és 1875-ben az Országos Képtárnak, illetve 1906-tól a budapesti Szépművészeti Múzeum Régi és Modern Képtárának részévé a Pyrker-féle gyűjtemény. A gyűjtemények további differenciálódása során az egyetlen olyan kép, amelyet magyarországi festő festett - idősebb Markó Károly A Szent Hajdan gyöngyeiből című festménye - a Magyar Nemzeti Galériába került. A 19. századi gyűjtemény egyik fő műveként mostanáig látható volt az állandó kiállításon.10

A hagyatéki árverés

Másik fontos mozzanat Pyrker érsek gyűjteményének történetében a halála után megrendezett hagyatéki árverés volt, amelynek során az utókorra maradt műtárgyak jelentős része magántulajdonba került.

Pyrker érsek a végrendeletében túl bőkezűen adakozott, így nem tudták teljesíteni például a családjának szánt végakaratát, illetve a császári és királyi kincstárnak is érdeke volt, hogy némi javat magáénak tudhasson az egykori Heves és Külső-Szolnok vármegye főispánjától.11

Ennek az árverésnek a során, ahogyan az a Magyar Nemzeti Levéltárban őrzött feljegyzésekből ismeretes, Pánthy Endre egri nagyprépost, Zsasskovszky Ferenc, az egri székesegyház karnagya, Lévay Sándor Pyrker titkára, az egri Végh család etc. is vett például műveket.12 A Pánthy-magángyűjtemény 1896-os leírása például három olyan festményt is tartalmaz, amelyek valaha Pyrker érsek tulajdonában voltak.13

Ez az árverési jegyzék sajnos elég hiányos, a művek leírása nem részletező, általában csak annyi olvasható, mint például „nagy kép diófa rámával’’.14 A művek beazonosítására így alkalmatlan. Egy esetben azonban szerencsénk van, ugyanis a Blaskovichok - akik közül Blaskovich Gyula (1809-1850) Heves megye alispánja volt Pyrker korában - is vásároltak ekkor festményeket és metszeteket. Ezek a szerzemények a tápiószelei Blaskovich-kúria

7 Perlen der heiligen Vorzeit (Bécs, 1821) - A „szent hajdan” gyöngyei (Buda, 1830)

8 Kiss P. 2002.15-19.

9 Ua 20.

10 A Magyar Nemzeti Galéria újrarendezett 19. századi állandó kiállítása 2016. november 9-től látható, kurátorai Hessky Orsolya és Krasznai Réka. Az említett Markó-kép elemzését lásd Bellák-Dragon-Hessky 2011.63., 140.

11 Harasztiné 1987.215. Itt megemlíti azt is, hogy 4 darab festmény a Temesvári Szépművészeti Múzeumba került a 19. századvégén.

12 MNL Az 1848/49-i miniszteri levéltár. Pénzügyminisztérium. Állami javak osztálya (H 26). 1848/51099.23. Kútfő, 1186-1207.

13 Pánthy 1896.16., 50,63. számú.

14 MNL (H 26). 1848/51099.23. Kútfő, 1186-1207.

295