H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Szecskó Károly: 100 éve született Sugár István

gazdaság- és postatörténettel egyaránt foglalkozott. Szívéhez legközelebb a hadtörténeti, ill. vártörténeti kutatások álltak, különös tekintettel az egri vár históriájára. Ilyen irányú munkásságát a szakma jelesei is méltányolták, többek között Benda Kálmán, Sinkovics István, Szakály Ferenc.

Mivel könyvei addig fel nem dolgozott vagy kevésbé ismert témákról szólnak, célszerűnek tartjuk azok egyenkénti felsorolását. Első könyve a Gyulai Államépítészeti Hivatal futárszolgálat 1944-45-ben címmel jelent meg 1962-ben a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványaként. Ezt követte a Gyöngyöspata földrajzi nevei a Mátra Múzeum 9. számú füzeteként, amelyben a falu helytörténetét is közreadta 1970-ig. 1967-ben látott napvilágot Az egri főszékesegyház című munkája a Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadásában. Ez a kiadvány 1971-ben Az egri Bazilika címmel második, átdolgozott, bővített kiadásban is megjelent a Képzőművészeti Alap gondozásában, amit 1981-ben a Corvina Kiadó német és angol nyelven is megjelentetett. Az egri vár és viadala című műve a Zrínyi Katonai Kiadónál jelent meg 1971-ben első alkalommal, majd 1991-ben a második bővített és átdolgozott kiadás. E könyvvel kezdődtek az egri várral kapcsolatos intenzív kutatásai.

Az 1750-51. évi bélapátfalvi parasztlázadás története című művét 1973-ban a Bélapátfalvi Cementgyár adta ki, amelyben elsőként vállalkozott az addig elhanyagolt téma feldolgozására. A Gárdonyi Géza Kiskönyvtár sorozat 2. számaként látott napvilágot Tinódi Lantos Sebestyén egri históriás énekei (Eger, 1974) című kiadványa. Benne nemcsak az énekek szövegének átírását és jegyzetelését végezte el, hanem az anyaghoz bevezető tanulmányt is írt.

1976-ban négy újabb kötetet adott ki: Szigetvár és viadala (Zrínyi Kiadó); Oktatástörténeti források a Heves Megyei Levéltárban-, Eger térképei 1491-1950; Dobó István síremléke. Az utóbbi három Egerben jelent meg.

1979-ben a népszerű vártörténeti sorozat újabb darabját vehették kézbe az olvasók A budai vár ostromai címmel, a Zrínyi Kiadó gondozásában. A következő évben az Egri Vár Barátainak Köre közreadta Tinódi Sebestény: Eger vár viadaláról való ének című munkáját, amelyben a szövegátírást is ő végezte. Szintén 1980-ban a Miskolci Hermann Ottó Múzeum kiadásában jelent meg Borsodi oklevelek a Heves Megyei Levéltárban 1245-1521 című kötete. Ebben 433 darab, a Heves Megyei Levéltár Mohács előtti gyűjteményében található, Borsod vármegyére vonatkozó oklevelet ismertetett.

1983- ban a török hazánkból való kiűzését írta meg Lehanyatlik a török félhold című könyvében, amelyet szintén a Zrínyi Kiadó adott ki.

1984- ben újabb három kötete hagyta el a nyomdát. Sajtó alá rendezte Tinódi Sebestény Krónika című munkáját, amelyhez Szakály Ferenc írt előszót. A Bornemissza Gergely deák élete című életrajza a Vármúzeum Studia Agriensia sorozata 4. számaként jelent meg. Ebben az évben látott napvilágot a Szent István Társulatnál Az egri püspökök története címmel hézagpótló könyve, amelyet a szerző a legfontosabb munkájának tartott.

1987-ben az Egri Miniatűr Könyv Baráti Köre adta közre A 150 éves egri Bazilika című mini könyvét. Ugyanebben az évben a Dobó István Vármúzeum Studia Agriensia könyv- sorozatában jelentette meg Heves megye és Eger visszafoglalása a töröktől című könyvét. Ugyancsak a fenti év munkája a Bűbájosok, ördöngősök, boszorkányok Heves és Külső- Szolnok vármegyében című könyve, amelyben Schram Ferenc magyarországi boszorkányperek 1929-1768.1. kötetében lévő 17 Heves megyéből származó boszorkánypert 67-tel egészí593