H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Zábrátzky Éva: Olvasókör és temetkezési egyesület az egri Cifra-hóstyán
Zábrátzky Éva FÖLDMŰVES OLVASÓKÖR ÉS TEMETKEZÉSI EGYLET AZ EGRI CIFRA HÓSTYÁN (1905-1948) Olvasókörök Egerben A kiegyezést követően jelentősen fellendült az egyesületi élet Magyarországon. A nemesség kezdeményezésére kaszinók alakultak, a polgárság, majd a parasztság ezek mintájára különböző köröket hozott létre.* 1 A települések egyesületei minden esetben jelzik a helyi társadalom tagoltságát. Erdei Ferenc szavai szerint „Nagyrészt másodlagos társadalmi tagozódás keretei az egyesületek. Osztályon, felekezeten belül való csoportosulások. Így a polgárságon belül: Úri Casinó, Vívóegylet, Tenisz Klub, Evezős Egylet, Mansz. A kispolgárságban: Iparegyesület, dalárdák, sportegyesületek. A parasztság egyesülési keretei: Gazdasági Egyesület, Hagymakertészek Egylete, külterületi gazdakörök. Felekezetbeliek: Kath. Kör, ref. Olvasókör, nőegyletek, legény, leányegyesületek."2 így volt ez Egerben is: megvolt minden társadalmi réteg számára a művelődést, szervezett közösségi életet szolgáló egyesület. A polgárság érdeklődésének megfelelően a Kaszinóba, különböző sportegyesületekbe, a Polgári Dalkörbe járt, az iparosok az Iparos-körbe, a parasztság számára pedig az olvasókörök jelentették a kikapcsolódás, önképzés lehetőségét. A katolikus egyház jelentős részt vállalt az egyesületek támogatásában, de a zsidó hitközség is aktív volt ebben (Izraelita Társalgó Kör). Egerben a földműves, elsősorban szőlőművelő népesség a külvárosokban, a hóstyá- kon élt. A „hóstyák népe” sajátos paraszti kultúrával rendelkezett, belső szabályaikat, műveltségüket áthatotta az egri polgárság életmódja. A négy hóstya örökösen versengett egymással, ez a fiatal legények rivalizálásában is megnyilvánult. A mulatságokban nem volt ritka a verekedés, bicskázás, amihez elég volt annyi, hogy egy idegen hóstyabeli legény szóba állt egy helybeli lánnyal. A művelődés területén sem maradhatott el egyik városrész a másiktól. Minden hóstya kialakította a saját olvasókörét: elsőként a Hatvani II. Negyed Római Katolikus Olvasókör alakult 1871-ben,3 ami 1932-től Egri Szvorényi úti Római Katolikus Földműves Önsegélyező Olvasókör néven működött.4 A második legnagyobb múlttal rendelkező olvasókör Egerben a Mária utcai Földműves Olvasókör, amely 1874-ben jött létre, a Hatvani I. Negyedbeli Olvasókörben 1886-ban alkották meg az alapszabályukat.5 A Cifranegyedi Római Katolikus Földműves Olvasókör és Ifjúsági Egyesület és a Makiári II. Negyedi Földműves Olvasókör 1905-ben alakult. A források egy Központi Római Katolikus Földműves Iíjú* A tanulmány megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma „AGRIA L. - Az egri Dobó István Vármúzeum évkönyvének megjelentetése" (204188/00435) című nyertes pályázat tette lehetővé. 1 Kovalcsik 1986.16. 2 Erdei 1974.38-39. 3 Egri Katolikus Tudósító 1931. XVI. évf 9. szám, 123. 4 Guszmann 2007.37. 5 GuszmannéNagy2010. 85. 573
