H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Smuczer Hanna: Fényképészek és fényképészműtermek Egerben a 19. század második és a 20. század első felében
Az 1880-as 1890-es évek a letelepedés kora Egerben a fényképészek szempontjából. Perl- grundékat követően Kiss József fényképész 1890-ben nyit műtermet Egerben a Széchenyi utca 3. szám alatt, az érseki palotával szemben, majd műtermét az Érsek utca 9. (mai 10.) szám alá költözteti, ahol 1896-ig Perlgrund Lajos, majd 1897-től Tóth Sándor fényképész dolgozik. A saját házban berendezett műtermét haláláig, 1930-ig működteti. Kiss József elismert fényképész lehetett a korszakban. A ciszterci gimnázium tablóit, a fertálymesteri tablókat egészen 1901 és 1929 között évről évre Kiss József majd Kiss József és Fia készítették.97 Csekó Gábor kanonokról is fennmaradt egy általa készített fénykép. Kiss József a fényképezés mellett képeslapkiadással is foglalkozott. A századforduló időszakában a fény- képezkedés szokása elterjedté válik a közép-, illetve az alsóbb rétegek körében is. Számos fényképe arra enged következtetni, hogy ekkor már szélesebb társadalmi rétegeket érint a fényképezés. A fényképezés fellendülését mutatja az is, hogy Kiss József második műtermét a város központjában, saját házában rendezi be, a hatalmas házat átalakítva, a második emeleten üvegfalas műtermet alakított ki. 1893-ban költözik Bécsből Egerbe a Gráf család is. Gráf R. műtermét lánya, Gráf Leopoldina egészen 1973-ig működteti. A századforduló idején Egerbe költözik Rónai Dénes fényképész, és a Rónai-műterem három évtizeden keresztül működik Egerben. Rónai Dénes 1910-ig fényképez itt, majd a Széchenyi utca 7. szám ház kertjében berendezett fészerműtermét öccse, Rónai Hajnal veszi meg. Rónai Hajnal halálát követően fia folytatja a vállalkozást, ám Rónai Andrásról és a műteremről az 1938-as évet követően nem áll rendelkezésemre további adat. A fényképészek műteremnyitásának kronológiai sorrendjét megfigyelve láthatóvá válik, hogy Egerben egy időszakban két-három fényképésznél nem működött több. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a város és vonzáskörzete nem lett volna képes több fényképészt eltartani, nem adott volna több fényképésznek biztos megélhetési lehetőséget. Perlgrund egri és Zureich miskolci fényképész vitája jól példázza a biztos megélhetés központi szerepét. FELHASZNÁLT IRODALOM Andok Mónika 2014 Klasszikus szerzők - új irányok a média normatív megközelítésében. In: Széchenyi Agnes - Buzinkay Géza (szerk.): Magyar Nemzet és Európa. Tanulmányok a 70 éves Martin Józseftiszteletére. Líceum Kiadó, Eger, 9-16. Antalóczi Lajos 1986 Az Egri Nyomda Rt. története 1893-1949. Heves Megyei Levéltár, Eger, 1986. Barna Béla 2014 A rendszeres egri sajtó indulása: az Egri Értesítő és az Egri Posta 97 PetercsAk 2014.144.. 570
