H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Smuczer Hanna: Fényképészek és fényképészműtermek Egerben a 19. század második és a 20. század első felében
Smuczer Hanna FÉNYKÉPÉSZEK ÉS FÉNYKÉPÉSZMÜTERMEK EGERBEN A 19. SZÁZAD MÁSODIK ÉS A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Fényképészek, fényképészműtermek Egerben a 19. század második felétől a 20. század közepéig A19. század utolsó harmadában kutatásom szerint hét fényképész nyitott műtermet Egerben, a 20. század elején pedig tíz-tizenegy fényképész. A fényképészek műteremnyitásának ideje általában ismert, ám sok esetben a műterem bezárásáról, vagy a fotográfusok elköltözéséről már nincs adat. A fényképész halála esetén következtethetünk a műteremzárás dátumára. Eger fényképészeivel kapcsolatban kevés tudományos publikáció áll rendelkezésre. Szakács Margit monográfiájában az egész országra vonatkozóan felsorolja a fényképészeket, a műtermeket, illetve a műtermek nyitásának és zárásának dátumát, és, ha az a vérzőkről kiderül, a műterem pontos helyét is közli.* 1 A magyarországi Eger (németül: Erlau v. Erla) könnyen összetéveszthető a csehországi Cheb (régi magyar nyelven: Eger, németül: Eger) várossal, így ebből az egri listájából ki kell zárni Bergler J. L. (Eger, Schamstrasse 7.), illetve Sternfeld C. R. (Eger, Franzensbad) fényképészeket, akik a csehországi Eger/Cheb városban működtek. Listájában ugyanakkor számos egri fényképész műteremnyitásának, illetve zárásának időpontja is megkérdőjelezhető. Emellett Szecskó Károly tanulmánya foglalkozik az egri fotográfusokkal.2 Fontos kutatási előzményként kell említenem Demeter Pál fotóművésznek, a Heves Megyei Fotóklub elnökének kutatásait, képeit, illetve információit, amelyeket személyes találkozásunk alkalmával elmondott, illetve átadott nekem. Ez a minden részletre kiterjedő, az eddigi leggazdagabb kutatási anyag, amely az egri fényképészek megismerésére irányul, kézirat formájában megjelentetésre vár. Az első magyarországi műtermek az 1840-es években nyíltak meg Pesten, így nem csoda, hogy Egernek az 1840-es, illetve az 1850-es években még nem volt állandó fényképésze. Eger első állandó fényképésze, Kovács Ferencz, csak az 1860-as évek elején telepedik le, majd nyit műtermet a városban. A vándorfényképészek, a kor szokásának megfelelően, város- ról-városra, vásárokba, illetve házról-házra járva kínálták szolgáltatásaikat. Minden bizonynyal Egerben is jártak, ám ilyen vándorfényképészek megjelenésére kutatásaim során nem találtam forrást, illetve bármely feljegyzést a korai időszakban. Horváth Zsigmond Lajos Egerrel kapcsolatban a fényképészet kezdeti lépéseit Horváth Zsigmond Lajos, az egri cisztercita rendház alperjele tette meg.3 Horváth Zsigmond Lajos a Katholikus Nagy-Gymnásium - a mai * A tanulmány megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma „AGRIA L. - Az egri Dobó István Vármúzeum évkönyvének megjelentetése” (204188/00435) című nyertes pályázat tette lehetővé. 1 Szakács 1997. 2 Szecskó 1999.71-75. 3 Horváth Zsigmondról bővebben Andok 2014.9-16. 547
