H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Szecskó Károly: Az első egri zsidó polgár: Schwarcz István
A sajtótudósítás szerint Schwarcz István kiadta programját, amelyből kiemeljük a következőket: „Kívánom, hogy magyar- és erdély országi hitközségeink egy egységes hitfelekezeti testet szükséges képviselettel képezzenek, a nélkül, hogy oly merev központosítás létrejöjjön, mely az egyes községek ön- kormányzati jogát legkevésbé is csorbítaná. Kívánom, hogy gyermekeim nemzeties neveltetésben részesüljenek, és minden erőmből odaigyekezzünk, hogy azokból a kor igényeihez képest, müveit, tanult, és jeles hazafiak válhassanak, de a mellett a héber nyelv vallásos oktatására kiváló figyelemfordíttassék: mert véleményem szerint szükséges, hogy a művelődés vallásunkhoz alkalmazkodjék, nem pedig vallásunk a művelődéshez, ezen czél elérhetése érdekében. Kívánom, hogy minden község tehetsége szerint iskolát állítson, s hol a tehetség hiányzik, ott az iskolaalap vétessék segélyezésre igénybe, továbbá hogy vallásos, művelt és tudományos rabbik és tanítók képeztessenek, és pedig az iskolai alap költségeiből. Fő törekvésem kend, a hitsorsosaink között támadt meghasonlás kibékítésére hatni, és leginkább a vallási lelkiismeret szabadságát, minden pártnak, terhes nyomásoktól menten biztosítani, hogy így a béke és az egység köztünk fönntartva, magunkat az elszakadás átkától megmentsük,’m Schwartz István mindig élénk figyelemmel kísérte a városban történő eseményeket, és ha mód volt rá, részt vett a különböző rendezvényeken. 1868 augusztusában jelentkezett a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XIII. nagygyűlésére, ahol a gazdászati szakosztály munkájában kívánt részt venni. Schwarz István nagy szociális érzékenységű zsidópolgárként „a város által fölállítandó dologház alaptőkéjéhez 400ftnyi alapítvánnyal járult. - Követésre méltó példa."40 41 A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter az 1891-92-es tanévtől Egerben engedélyezte négyosztályos alreáliskola felállítását, amelyet később nyolcosztályossá fejlesztettek. Az új iskolatípus elsősorban az iparos és kereskedő osztály gyermekeinek igényeit kívánta szolgálni. Schwartz István már jóval az iskola létrehozása előtt, 1868. április 26-án alapítványt létesített: „Az Eger városában felállítandó főreáltanoda három szegény sorsú, de jó erkölcsű, szorgalmas és jeles előmenetelű tanonczának ösztöndíj ázására fordíttassék, az ösztöndíjazandó tanonczot Eger város elöljárósága minden vallásra tekintet nélkül az iskolai év elején kijelölendi, s a kijelölést megerősítés végett a magas magyar kir. vallás és közoktatási miniszterhez felterjesztendi. Az ösztöndíjazandó egyének külön tanosztályokba járjanak. Mindaddig, amíg Egerben a főreáltanoda felállíttatni fog, az ösztöndíjat nyert tanonczok tanulmányaikat tetszésük szerint választott hazai reáltanodában végezhetik.’’42 Az 1881. november 6-i közigazgatási ülésen: „Olvastatott a’ vallás- és közoktatásügyi miniszter 12.633 (8) számú leirata, mely mellett néhai Schwartz István egri lakos által, az Egerben felállítandó főreáltanoda tanulói számára tett ösztöndíj alapítványáról szóló, a helyben hagyási záradékkal ellátott alapító oklevelet azzal küldi meg, hogy habár Eger városában ez idő szerint főreáliskola még nem létezik, az alapító levél 4. pontja értelme szerint azonban mindaddig, míg Egerben főreáliskola fog felállíttatni, az ösztöndíjat nyert tanulók tanulmányaikat tetszésük szerint választandó hazai reáliskolákban végezhetik és miután az alapítvány évi kamatai jelenleg máris ösztöndíjra felhasználható 130 Ft-ot tesznek, mely összegből az alapító szándékához képest Eger városi három szegénysorsú, de jó erkölcsű, szorgalmas és jeles előmenetelű, külön tanosztályokba járó főreáliskolai tanuló valláskülönbség nélkül már az 1881-82. tanév kezdetétől egyénenként évi 40 40 Eger 1868. VI. év£ 46. szám / november 12.394-395. 41 Eger 1868. VI. év£ 30. szám / július 23.263. 42 ORBÁNNÉdr. Szegő 2005.62. 522
