H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Szecskó Károly: Az első egri zsidó polgár: Schwarcz István
hogy részt vegyenek. A részt venni kívánók előre is nyilatkozhatnak Egerben, Joó János úrnál. Terv szerint a gőzmalom hat hó alatt elkészülne. Sok szerencsét hozzá!”31 1866. március 6-án Hirschler Adolf és Bródy Vilmos egri polgárok felhívást tettek közzé „Az egri újonnan felállítandó gőzmalom érdekében."32 33 1867- ben Egerben felmerült, hogy a malomipar kapacitása növelése érdekében létre kell hozni az Eger-Dormándi gőzmalmot. Létrejött az Eger-Dormánd vidékén felállítandó gőzmalom-részvénytársaság, amely szeptember 29-én tartotta első ülését az egri Kaszinó egyesületben.34 Az év decemberében a helyi újság kétrészes cikket adott közre „Hazánk idei búzakereskedelme és az Eger-Dormánd vidéki gőzmalom” címmel. A vezércikkben szerzője utalt Schwartz István gőzmalom tulajdonosra: „Befejezésül még néhány szót a következő és Schwartz István úr gőzmalma közti viszonyra nézve. Még Egerben létemkor sokszor hallottam azon véleményt, hogyha még egy gőzmalom állíttatikfel, akkor Schwartz I. úr gőzmalma szükségképp megbukik. Ilyen káros eredményt józan gazdász nem óhajthat, de igen a becsületes versenyt, mely szükségképp be is következend.” A bukásról nem is lehet szó, és pedig azért sem, mert olyan szakértő és kitűnő kereskedő, mint Schwartz, nem található a városban.35 Bucher Gusztáv a hírlap 1868. január 30-i számában cikket közölt: „Az egri társas gőzmalom tárgyában” címmel. Miután írása kapcsolódik Schwartz Istvánhoz is, ezért az erre vonatkozó részt idézzük: „Hogy e vállalat gyorsan életbe lépjen, szükséges, hogy városunkban ismertvállalkozószellemű több lakostársaink a választmányba fölkéressenek, jelesen: Schwarz István gőzmalomtulajdonos, kinek épen nincs ellenére ez az új vállalat, szerinte még az volna a legeredményesebb, ha Egerben 5-6 nagyszerű gőzmalom léteznék, mert az ide vonná a kereskedelmi világ figyelmét, tudván azt, hogy itt elég mennyiségben találtatnak, rendelnék azt több ezer mázsaszámra a külföld minden részébe; sőt szerinte azon több millió mérő búzák, mit külföldre évenkint kivisznek, mind ide haza kellene lisztté gyártani ...”36 Schwartz István nemcsak kitűnő kereskedő, gyártulajdonos volt, hanem aktívan kivette részét a helybeli és országos közügyekből is. 1849 júliusában többedmagával jelentkezett nemzetőrnek.37 1868- ban Magyarországon rendezték meg az izraeliták kongresszusát. Ezzel kapcsolatban olvashatjuk a sajtóban: „Az izraelita congressusra a választás Egerben tegnap szép rendben folyt le. Két jelölt volt: Schwarz István egri gőzmalomtulajdonos és Stern József orthodox verpeléti lakos. Schwarz István választói reggel 8 órakor a vásártéren gyülekeztek össze, s onnan zászlókkal és zeneszóval, folytonos éljenzés közt, az izraelita imaház udvarára vonultak. Hogy a választás annál alkotmányosabb legyen, útközben egy kis ütlegelés is volt a két párt néhány választója közt. 10 óra után dr. Schönberger, a választási választmány jegyzője talpraesett beszédet tartott a választókhoz, rendre intvén őket. Ugyanő azután a választási elnök helyettfölszólítá a választókat annak kijelentésére, hogy kit akarnak képviselőjökül. Mire a nagy többség Schwarz István nevét hangoztatta. A kisebbség, midőn saját jelöltje nevének hangoztatására ellenpróba gyanánt fölhivatott, jónak látta 32 Eger 1866. IV évi 9. szám / március 1.80-81. 33 Eger 1866. IV évf 10. szám / március 8.88.; 91. 34 Eger 1867. V évf 42. szám / október 17.346. 35 Eger 1867. V évf 50. szám / december 12. címoldal 36 Eger 1868. VI. évf 5. szám / január 30.35-36. 37 ORBÁNNÉdr. Szegő 2005.37. 520
