H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Berecz Anita: Az egri képviselőtestület társadalmi összetétele a dualizmus korában

korszakban nem változott. A virilisjegyzékeken az egyenes állami adónemekre vonatkozó jogszabályok alapján lehetett szerepelni/3 a választhatóság kritériumait pedig 1874-ben szabályozták.13 14 Választás útján azoknak volt lehetősége bekerülni a testületbe, akik a 24. életévüket betöltötték, továbbá akik a házadó alá eső legalább három lakrészből álló házzal, vagy legalább 16 forintnyi adóval terhelt földbirtokkal rendelkeztek. Az iparosok és kereskedők esetében legalább évi 105 forintnyi állami adó alá eső jövedelemmel, közalkalmazottaknak évi 500 forintnyi adóköteles fizetéssel kellett rendelkeznie. Az értelmiségiek jövedelemre való tekintet nélkül választó joggal bírtak. Az elitbe való kerülés ezáltal tehát kétféle jogcímen történhetett: az ún. virilis jogot a vagyon és jövedelem automatikusan biztosította, a megválasztáshoz pedig kapcsolati tőkére és társadalmi presztízsre volt szükség, még ha teljesíteni is kellett egy bizonyos cenzust. Ha nem is egyforma eséllyel, de a helyi társadalomból kerülhettek be az emberek a képviselőtestületbe, amely alapot ad arra, hogy a város vezető rétegének, az országos szint alatt lévő helyi eliteknek feleltethessük meg a városi képviselőtestületi tagokat.15

Az alábbi diagramok a két j ogcím gyakoriságának megoszlását szemléltetik, (l.és 2. ábra)

200 , ,

144 VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK SZAMA

3 6 9 12 15 18 21 24 27 30 33 39

200 172

VIRILISEK SZÁMA

14 12

4

5

1

6

1. és 2. ábra A két jogcím gyakoriságának megoszlása

A diagramban szereplő arányok jelentős különbségeket mutatnak a bekerülés jogcímei között, ugyanis a két pozíció szinte teljes mértékben elkülönül egymástól. A 430 választott képviselő közül legtöbben (144 fő) csupán egy választási ciklusra (6 évre) kerültek be a képviselőtestület soraiba. További 69 személyt háromszor választottak, míg a testület közel

13 A korszakban Magyarországon 12, illetve 16 adónem tartozott az állami egyenes adók körébe. Lásd Vörös 1979.11.

14 CJH-MT 1874. évi XXXIII. te. 1848: V törvénycikk és az erdélyi II. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről.

15 Szintén a (választott) képviselőtestületi tagokkal azonosította a helyi elit fogalmát: Tokaji N. 1995.; Horváth J. 1999. és az együttes vizsgálatra hívják fel a figyelmet az újabb helyi elitkutatások: Takács 2008.; Szilágyi 2011.

477