H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
EIadobás Eszter: Az Egri Érseki Jogakadémia területi- és társadalmi mobilizációs szerepének néhány kérdése
Összegzés A születési helyek és lakóhelyek megyék alapján történő vizsgálatát követően arra a következtetésre jutottam, hogy mind a születési hely, mind a lakóhely esetében Heves vármegye domináns szerepe jól érzékelhető, és nem is meglepő annak függvényében, hogy az Egri Érseki Jogakadémia ebben a vármegyében működött. Akét köztes vonzáskörzet, Borsod és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye is megőrizte ezt a köztes vonzáskörzeti szerepkörét mind a születési-, mind a lakóhelyek esetében. Ennek a két vármegyének volt a legnagyobb közös határterülete Heves vármegyével. Azoknak a vármegyéknek az esetében, amelyekben csak 10 fő alatt születtek vagy éltek a jogakadémiai diákok, már nagyobb összetételbeli változást láthatunk, ezek térképünkön az ádós csíkozással j elzett vármegyék voltak. Az átlós csíkozással jelzett vármegyéknél a születési helyhez képest a lakóhely esetében csökkenés következett, vagyis a jogakadémia vonzáskörzete ezeken a területeken nagyobb változást mutatott. A városi származású és lakóhelyű diákok adták a j ogakadémia legnagyobb részét. Ebből arra következtetek, hogy a városi lakóhelyű diákok számára könnyebben teljesíthetőek voltak azok a feltételek, amelyek a jogakadémiára való bekerüléshez szükségesek voltak. Gondolok itt arra, hogy a városban élőknek nagyobb esélyük és lehetőségük volt gimnáziumban tanulni, hogy aztán letehessék az érettségit. A községekben és külterületi lakott helyeken élők számára sem volt lehetetlen ezeknek a feltételeknek megfelelni és a jogakadémián tanulmányokat folytatni. Persze ahhoz, hogy ez nagyon pontosan tényekre alapozva igazolható legyen, mindenképpen szükség lesz a jogakadémiára járó diákság társadalmi hátterének vizsgálatára, mert ez nagyban befolyásolta a magasabb iskolázottság megszerzésének lehetőségét. Az ösztöndíjas diákok esetében is a városi lakóhellyel rendelkező diákok többsége mutatható ki, ami már csak azért sem meglepő, mert a városi diákság számszerűleg is többségben volt a jogakadémián. FELHASZNÁLT IRODALOM Bácskai Vera 2002 Városok Magyarországon az iparosodás előtt. Osiris Kiadó, Budapest. Beluszky Pál 2005 Magyar városhálózat aXX. század elején. Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs. Bolgár Dániel 2006 A tér viszonyai mint emberek kapcsolatai, avagy értelmezési kísérlet egy kisvárosi gimnázium társadalmának térbeliségére (1938-1948). In: Kövér György (szerk.): Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon a 19. század elejétől a 20. század közepéig. Századvég Kiadó, Budapest, 787-835. Az Egri Érseki Joglyceum Évkönyve. 1881 Az 1880-81 -es tanévről. I. évfolyam. Érseki Lyceumi Könyvnyomda, Eger. 460
