H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

EIadobás Eszter: Az Egri Érseki Jogakadémia területi- és társadalmi mobilizációs szerepének néhány kérdése

ve. Tehát 4 diák született 4 külterületi lakott helyen - mindegyikben 1 -1 fő - és 4 külterületen lakott 4 fő.

108 diák esetében érhető tetten költözés a születési helyhez képes. Fontos ezeknek a költözéseknek az irányát megvizsgálni, mert ez alapján lehet megállapítani, hogy a diákok mobilizációja milyen irányba mutat. Községből városba történő költözés a diákok 43%-nál figyelhető meg (46 fő). Ez a vizsgálat azért is fontos, mert így kiderülnek az azonos településtípusokon belüli költözések is, amelyeket a születési- és lakóhely külön történő vizsgálatával nem deríthetünk ki; pl: városból városba 19% költözött. A számadatok is jól mutatják, hogy a költözés iránya elsősorban a városok felé mutat. (lásd 1. táblázat)

Költözés iránya

Fő

%

Nagyközségből városba

34

31

Városból városba

20

19

Kisközségből városba

13

12

Városból nagyközségbe

13

12

Nagyközségből nagyközségbe

12

11

Nagyközségből kisközségbe

5

5

Kisközségből Kisközségbe

4

4

Külterületi lakott helyről városba

2

2

Kisközségből nagyközségbe

2

2

Városból kisközségbe

1

1

Kisközségből külterületi lakott helyre

1

1

Nagyközségből külterületi lakott helyre

1

1

108

1. táblázat Költözés iránya a településhierarchia tekintetében

Ösztöndíjjal rendelkező diákok vizsgálata

Fontosnak tartottam elemezni azt is, hogy a vidéki és városi tanulók esetében meg lehet-e figyelni különbségeket a tanulmányi eredmények tekintetében. Gondolok itt arra, hogy befolyásolta-e a lakóhely a tanulmányi teljesítményt, vagy ez ettől teljesen függetlenül alakult. Ezt az ösztöndíjas tanulók lakóhelyének elemzésével vizsgáltam meg. Ezt lehetővé tette az, hogy az iskolai anyakönyvekben következetesen szerepel, hogy ki és milyen ösztöndíjat élvezett/

457