H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
EIadobás Eszter: Az Egri Érseki Jogakadémia területi- és társadalmi mobilizációs szerepének néhány kérdése
190 fő szülő vagy gondviselő lakhelye szerint 33 fő szülő vagy gondviselő lekhelye szerint 12 fő szülő vagy gondviselő lakhelye szerint 10 és 1 fő közötti szülő vagy gondviselő lakhelye szerint 2. ábra 1876 és 1890 közötti lakhelyek megyék szerint elemzésben az 1892-es helységnévtár alapján csoportosítottam az anyakönyvben szereplő településeket. Azért nem az 1876-os szabályozás alapján hajtottam végre a csoportosítást, mert 1876 és 1886 között több település jogállása megváltozott, például Apc, Szenttamás, Szikszó és Mezőcsát 1886-ig mezőváros volt,13 1886-ot követően nagyközség lett.14 A születési hely esetében felmerülhet tehát a kérdés, hogy mivel minden diák 1876 előtt született, akkor miért az 1892-es helységnévtár jogi kategóriái alapján csoportosítottam a születési helyeket? Azért döntöttem ebben az esetben is az 1892-es helységnévtár településkategóriáinak használata mellett - annak ellenére, hogy két évvel később adták ki, mint a vizsgálat tárgyát képező 1876 és 1890 közötti időszak -, mert így össze lehetett hasonlítani a kapott eredményeket a lakóhely eredményeivel, és az eltérésekből következtetni tudtam a diákok térbeli mobilizációjára. A másik érv az 1892-es helységnévtár használata mellett az, hogy az 1890-es években végzett népszámlálás eredményeinek egyes részeit is magában foglalja, megkönnyítve ezzel a kutatásokat. A városállomány összetétele folyamatosan változott a 19. század folyamán. Erre a folyamatos változásra már a 19. század első felének osztrák statisztikái is felfigyeltek. „Magyarországon nem lehet oly könnyen határt húzni a városok és falvak közé, mint más országokban, ezért a statisztikák hol több, hol kevesebb helyet számítanak városnak."'5 A településhierarchia funkcionális alapon is vizsgálható, ezzel foglalkozik Beluvszky Pál16 és Bácskai Vera17 a városok esetében. A városi állomány összetételének dualizmus idején zajló folytonos változása18 megnehezíti a településhálózat vizsgálatát, hiszen az 1892-ben készült 13 Göncz 1890. 14 Jekelfalussy 1892. http://konyvtar.ksh.hu/inc/kb_statisztika/helysegnevtar/ 1892,/index.html. 15 Gyimesi 1975.146. 16 Beluvszky 2005. 17 Bácskai 2002. 18 Gyáni-Kövér 2006.56. 454
