H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Sellyéi Diána: Eger katolikus temetői a 18. században
ságot: az, hogy valakinek német neve van, nem feltétlen jelenti, hogy német etnikumúnak vallja magát, vagy akár beszél németül. Eger vezető polgárcsaládjainak jó része visel németes nevet, azonban mindegyikük beszél magyarul, és semmilyen külön német identitást nem képviselnek a városon belül. Ha el is tekintünk ezektől, és úgy vesszük a temetők elnevezései „lakóik” származására utalnak, akkor sem bizonyul igaznak az állítás, mely szerint „Az Almagyar utcából nyílik a XIX. sz. végén felhagy ott temető bejárata, ahová aXVIIL sz. közepéig, mintegy 1760-igcsakaváros németajkú polgárai temetkeztek. ”106 Az anyakönyveket megvizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy nem állja meg a helyét ez a közelítés: már az egészen korai időszakban találhatunk magyar nevű itt nyugvókat, például Bodó Mihályt107 vagy Vincze Zsuzsannát.108 A többi temető esetében is hasonlóan vegyes neveket találunk. Egyedül a Kisasszony-temető esetében van egy érdekes forrásunk, amely árnyalhatja a képet. Ez egy 1807-es összeírás a városban lakó tót személyekről.109 Az összeírás célja egy esetleges szláv nyelvű misézés lehet, mivel minden esetben rákérdez az illető által beszélt nyelvekre és az összesítést az alapján készíti el, kik beszélnek csak magyarul, mindkét nyelven és kik csak „Slavi puri” azaz szláv nyelven egyedül. Az összeírok nem találnak számottevő szláv nyelvű lakosságot, ennek ellenére ez utalhat arra, hogy a temetők nevüket a közelben fekvő hóstya lakosságának többségének etnikuma után kapták. A temetők, mint láthatjuk, rengeteg érdekes, várostörténeti szempontból is fontos kutatásra nyújtanak lehetőséget. A fent vázolt irányokon felül a társadalomtörténet, város- történet és a mentalitáskutatás is sok más feltárandó területet találhat magának a sírkertek témáján belül. A jelenleg folyó kutatások újabb és újabb szempontokkal gazdagítják nézőpontunkat ezekről a különleges, városi téren kissé kívül létező helyekről. FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Aries, Philippe 1974 Western Attitudes toward Death. Johns Hopkins University Press, London. 1977 L’homme devant la mort. Paris. 1987 Gyermek, család, halál. Budapest. Breznay Imre 1933 Eger a XVIII. században. I. Eger. 1934 Eger a XVIII. században. II. Eger. 106 V Ember 1957.219. 107 EÉL D 3340.827.1699. január 7-i bejegyzés 108 EÉL D 3340.834.1700. január 3-i bejegyzés 109 EÉL Eger főplébánia iratai. 1807/ xa, illetve xq jelzésű iratcsomók. 447
