H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Sellyéi Diána: Eger katolikus temetői a 18. században
A 20. század első felében már születnek olyan történelmi tárgyú tudományos művek, melyekben szó esik a temetőkről, azonban ezek elsősorban helytörténeti munkák, melyek kronológiai sorrendben ismertetik az egyes temetők történetét, nem kitérve társadalmi vagy kulturális kérdésekre.10 11 A nagy fordulat a második világháború után következett be. A társadalomtudományok, köztük a történelemtudomány figyelme, főként az Annales-iskola hatására, ekkor terelődik hangsúlyosabban olyan egyetemes témák felé, mint a születés, gyermekkor, család, földrajzi és kulturális környezet, és a halál, az ehhez való viszony. Ekkoriban születik meg Elizabeth Kübler-Ross szemléletformáló műve, A halál és a hozzá vezető út.n Ez a kötet nem csak a pszichiátriában, hanem a társadalomtudományokban is gyökeresen átalakítja a halálról, haldoklásról való diskurzust. Az 1970-es, 1980-as években sorra jelennek meg, elsősorban az Annales-iskolához köthető szerzők művei a témában. A legnagyobb hatású ezek közül talán Philippe Ariés szépirodalmi igényű munkája, a L'homme devant la mórt,12 illetve Michel Vovelle összefoglaló munkája.13 Ariés, aki a modern családtörténet egyik úttörője is, több könyvet jelentetett meg a témában,14 emellett Bloch szerkesztésében jelent meg egy tanulmánykötet, Death and Regeneration of Life címmel15 hasonló szemléletben. Kifejezetten francia vonatkozásban vizsgálta a kérdést Pierre Chaunu,16 illetve Vovelle, aki a végrendeleteket tanulmányozta hasonló célból.17 Az angolszász szakirodalomban szintén ebben az időszakban jelenik meg a téma nagyobb hangsúllyal,18 elsősorban egyes konkrét periódusokra vonatkozóan születnek munkák. Clarkson a preindusztriális Angliát vizsgálja ilyen szempontból,19 Houlbrooke a 1480-tól 1750-ig tartó időszakot,20 Strange pedig az 1870-1918 közötti éveket.21 A közelmúltban jelent meg Howard Williams nagyobb lélegzetvételű hasonló munkája a kora középkori Britanniáról.22 A viktoriánus halálképpel és temetkezési szokásokkal több mű is foglalkozik, csupán kiragadott példaként említeném Morley23 és Jalland24 köteteit. Utóbbi szerzőnek született hasonló témájú írása Ausztrália vonatkozásában is.25 Külön kiemelném angol nyelvterületről Gubrium Living and Dying at Murray Manor c. könyvét,26 amely mik- rotörténeti perspektívából közelíti a kérdéskört. Nem csak angol nyelvű területekről készültek azonban ilyen kutatások, Németországban hasonló munkát végzett Kozlofsky,27 illetve a városszintű vizsgálatok kapcsán kiemel10 Fehér 1933.; Eger vonatkozásában Breznay 1933-1934. 11 Kubler-Ross 1969. magyarul 1988. 12 Ariés 1977. 13 Vovelle 1983. 14 Ariés 1974. magyarul 1987. 15 Bloch-Parry 1982. 16 Chaunu 1978. 17 Vovelle 1973. 18 Goody 1962. 19 Clarkson 1975. 20 Houlbrook 1998. 21 Strange 2005. 22 Howard 2006. 23 Morley 1971. 24 Jalland 1996. 25 Jalland 2002. 26 Gubrium 1975. 27 Koozlofsky2000. 436
