H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Löffler Erzsébet: A kis magyar Róma - Eszterházy Károly püspök szellemi és építészeti hagyatéka
A Líceum épületének nagyszerűségére mi sem jellemzőbb, mint az, ahogyan Gorove László könyvében II. Józsefnek 1884. október 17-i látogatásáról írt: "...ALyceumnak roppant alkotmányát 2-dik Jósef Császár is a midőn 1784-dik Észt: October Holnapjának 17-dik napján Egerbe érkezett volna, a következett napon megtekinteni méltóztatott és annak szépségén fejedelem létére is bámult, és az ötét meg tisztelő Püspöknek izlésit magasztalta, csudálván egyszersmind hogy az arra fordított nagy költekezéseket el viselhette."8 Az érseki, korábban püspöki palota középső szárnyát Erdődy püspök építtette. Eszterházy Károly jelentős változtatásokat hajtott végre az épületen. Még egy emeletet hú- zatott rá, valamint Fellner Jakab tervei alapján azzal a két szárnnyal bővítette, melyek magukban foglalják a kocsi áthajtót, valamint a kápolnát, melyet a püspök 1766. szeptember 7-én szentelt föl a Megváltó tiszteletére. Eszterházy Károly püspök különös gondot fordított az egri szeminárium fejlesztésére is, a meglévő épületre 1772-ben egy újabb emeletet húzatott, majd pedig, egy új kelet-nyugati irányú épületrésszel bővítette azt, ami a mai Foglár utcai szárny és ahol a kápolna, a refek- tórium és a lépcsőház foglal helyet. 1772-ben Fellner Jakab készítette el a bővítés terveit, ebből azonban mindössze az emeletráépítés valósult meg.9 Amikor 1784-85-ben ismertté vált, hogy II. József az egyik kerületi szemináriumot Egerbe akarja telepíteni (ettől később eltekintett) Eszterházy lázas sietséggel egy új szárnyat emeltetett hozzá. Miután II. József halála előtt visszavonta az egyházzal kapcsolatos rendeletéit és visszaállt a régi rend, az ily módon túlságosan naggyá vált épületben a püspök módot kívánt arra biztosítani, hogy más egyházmegyék növendék papságát is itt képezzék. Ennek érdekében tovább folytatta a bővítést, 1793-ban az egész épülettömbre ráemeltette a harmadik emeletet is.10 A szeminárium épületével kapcsolatosan említést érdemel még az elaggott papok elhelyezésére szolgáló épület, a Domus Emetitorum Parochorum, amely a mai Szent József Kollégium épülete a szeminárium szomszédságában. Az épületet Kiss János kanonok adományozta a fenti célra, ám a bejárat fölött olvasható kronosztichon szerint csak 1769-ben kezdte el betölteni az alapító szándéka szerinti rendeltetését, addig az idős papokat a szemináriumban látták el, ebben az épületben pedig konviktus működött. Eszterházy püspök 1768-ban döntött úgy, hogy az épület elnyerje tervezett funkcióját.11 1769-71 között került sor a kertek kialakítására. A díszkert a Bél Mátyás leírásából ismert Erdődy-féle vadaskertek egyikéből létesült, mégpedig Barkóczy idejében. Trapéz alaprajzú, két széles, egymást derékszögben metsző út képezi a park vázát a találkozásuknál rondó- ban kialakított francia kerttel.12 A négysoros vadgesztenyén és a középső körön meglátszik a francia kertépítészet hatása. A terv valószínűleg a püspök geometrája, Házad Hugó szervita barát munkája, aki nemcsak számos szép kivitelű birtoktérképet készített a püspök számára, hanem amikor Barkóczy esztergomi érsek lett, több gyönyörű kerttervet készíttetett vele. Eszterházy 1769-ben kezdte el a parkbekeríttetését, mely korábban csak palánkkal volt körülvéve, és amelybe ettől kezdve remek vasrácsos kapukon át lehetett bejutni. Ekkor épült a legdíszesebb, északi kapu. Ma már pontosan megállapíthatatlan, hogy a kertnek hány ka8 Gorove 1876.149. 9 Sugár 1984.435. 10 Dercsényi-Voit 1972.289. 11 Kiss 1999.249-250. 12 Bél 1968.47-50. 428
