H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
B. Gál Edit: Orczy István jószágigazgató egri javai
tanulmányait.17 A kőszegi évekről szintén ír végrendeletében: „A kőszegi deákok congrega- tiojának, ahol sodalissa lőttem hagyok huszonöt forintokat... 'Ha tehát a Kőszegen fellelhető születési anyakönyvet vesszük alapul, s fogadjuk el hiteles és valódi születési dátumnak, akkor az ott említett Gregorius Ortzi fia István, 15 éves korára végezte el a gimnázium négy osztályát. Ha az utolsó két évet máshol járta, akkor 17 évesen 1694-ben kellett befejeznie tanulmányait. Megnézve a névkönyvet, szembetűnik, hogy István mellett még egy Orczy, Mihály is ekkor tanult a kőszegi gimnáziumban. O a genealógia szerint II. Péter fia, vagyis István unokatestvére volt. Érdekesebb azonban az „osztálytárs” Tarródy István neve, aki nagy valószínűséggel azonos azzal a Tarródyval, aki szintén Telekesyvel egyidőben tűnik fel Heves vármegyében, s akit szintén a püspök mellett találunk. Ez megerősíti azt a feltételezést, hogy az osztálytárs Orczy István az a személy, aki a püspök kíséretében a 17-18. század fordulóján Egerbe érkezett. Bár Petrovay György bécsi egyetemi tanulmányokról ír a Turul hasábjain, erre konkrét adatok eddig nem kerültek elő. Az 1736-ban kapott bárói oklevél megállapítása szerint kora gyermekségétől fogva Telekesy oktatta nemesi erényekre és tudományokra. Bár felmerül a lehetőség, hogy Telekesy támogatásával végezte el az egyetemet, kérdéses, hogy volt-e egyáltalán felsőfokú végzettsége, vagy a gimnáziumi tanulmányok, a deákos műveltség, vagyis az írni-olvasni tudás, a latin nyelv ismerete elegendő volt ahhoz, hogy a főpap szolgálatába álljon. Mindezt erősítené, hogy még a 17. században sem volt külön iskola, amely például gazdasági képesítést adott volna. Aki elvégzett néhány gimnáziumi osztályt, szabadon lehetett akár tiszttartó, akár nótárius vagy éppen iskolamester is, ha megnyerte egy falu vagy a földesúr bizalmát. Ugyanakkor Orczy „felsőfokú” végzettsége mellett szól, hogy a későbbiekben az alországbírói tisztséget e nélkül nem tölthette volna be. Orczy István 1710-ig állt a püspök szolgálatában. 1736-os végrendeletében így ír erről az időszakról: „Legelőbben is nagy jó emlékezetű méltóságos egri püspök Telekesy István uramnak 16 esztendeig szolgálatjában híven, utoljára az egész egri püspökség jószágának praefektusa voltam Eszerint 1694-ben került az akkor még Győrben élő Telekesy mellé, s 1699-ben érkezett az akkor már idős, 66 esztendős püspökkel Eger városába. A közgyűlési iratokban azonban csak 1701 -ben jelenik meg a neve. Petrovay szerint a családi kötelék is ösztönözte az 1633. augusztus 20-án Csömötén született Telekesyt, hogy Orczyt maga mellé vegye. A források nem szólnak ilyen rokonságról, de a közeli ismeretség a főpap és Orczy szülei között, a személyes levelezést vizsgálva, mindenképpen igazolható. István születésekor apja, Gergely, Csömötén lakott. A két település, Csömöte és a „nevelkedési” helyként, a végrendeletekben emlegetett Pösse, szinte összeépült falvak voltak. Szintén Pössével határos Apáti, ahová a Telekesy család - csömötei birtokát megtartva - átköltözött, s ahol a püspök szüleit eltemették. Eger, mint püspöki székhely a 18. század elején A település 1687végén szabadult fel a 91 évig tartó török megszállás alól. Ez egyben azt is jelentette, hogy fégyverjog címén a császári kormányzat kincstári birtoknak tekintette, így a budai kamarai adminisztráció irányítása alatt állt 1688-ban I. Lipót Egert szabad királyi várossá nyilvánította, 17 MNL VaML Kőszegi Fióklevéltára, a Bencés Rend Kőszegi Gimnáziumának iratai. Anyakönyvek. Jezsuita névkönyv 1689-1692. 416
