H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Pataki Katalin: A feloszlatott koldulórendi kolostorok berendezésének újraelosztása II. József idején.A hatvani kapucinus kolostor javainak sorsa
gondoskodniuk, illetve esetleg átadhatják-e a padokat Szántó és Sidó133 szegény filiális falusi templomainak ingyen.134 1788. május 24-én tartott ülésen a Helytartótanács Egyházügyi Bizottsága úgy rendelkezett az oltárokat és egyéb templomi berendezéseket illetően, hogy ezeket csak akkor mozdítsák el, ha a templom további istentiszteletre nem használható. Ez ügyben a Pesti Kamarai Adminisztrációnak a váci egyházmegyével kellett egyeztetnie, és abban az esetben, ha a templom nem használható tovább egyházi célokra, berendezését árverésen, a licitációs normának megfelelően kellett eladnia.135 Splényi Xaver Ferenc váci püspök 1788. július 14-én, a Pesti Kamarai Adminisztrációnak írt levelében újra leírta, hogy az egyházmegye indokoltnak látta Gabriel Zerdahelyi püspöki helynök jelentése alapján a feloszlatott hatvani kapucinus kolostor templomának megtartását, és azt javasolta, hogy a település német nyelvű lakosságának templomaként használják tovább. A királyi helytartótanács március 8-án kiadott válaszában azonban elutasította ezt a javaslatot.136 Schildson báró, a Pesti Kamarai Adminisztráció részéről igyekezett tisztázni a kérdést, így ennek érdekében a Helytartótanácshoz fordult július 18-án, precízen összefoglalva az ügyben addig történt összes korábbi utasítás és levélváltás tartamát, rámutatva az addig kapott utasítások egymásnak ellentmondó elemeire és végül újabb megerősítést kérve arra vonatkozóan, hogy a Helytartótanács továbbra is a templom felszámolását kívánja-e - az egyházmegyei javaslat ellenére is - és valóban a templom kiürítéséről kell-e intézkedniük, még akkor is, ha annak bérbe adása (Verzinsung) sem kecsegtet túl sok haszonnal.137 Az 1788. augusztus 13- án tartott ülésen a Helytartótanács részéről a kamarai adminisztrációnak azt a választ adták, hogy az oltárokkal együtt a kapucinus templom beépített elemeit is el kell adni, ide értve a szószéket (Kanzel) és az orgonát ( Orgel)138 is. A padokra vonatkozó döntést is megerősítették — azaz a becsérték ellenében átadhatók voltak Sidó és Szántó templomainak -, míg az épület további sorsáról csak annyit közöltek, hogy arról majd később rendelkeznek.139 A hatvani kapucinusok esetének tanulságai A hatvani kapucinus kolostor esete a feloszlatási eljárás olyan elemeire világít rá, amely a szakirodalom számára eddig nem vagy kevéssé voltak ismertek. A kolostori berendezés egy jelentős - még ha nem is a legértékesebb - része a kapucinus rend tulajdonában maradhatott, szétosztása pedig a rend provinciálisának és házfőnökeinek megegyezésén alapult, azaz a szerzetesrend saját ügye lehetett, melyet az állami hivatalok ugyan felügyeltek, de közvetlenül nem befolyásoltak. Általánosságban is elmondható, hogy a pálos rend eltörlése után egyre jelentősebb mértékben vált az eljárás részévé a koldulórendek belső szervezetének, kommunikációs csatornáinak és logisztikai lehetőségeinek (pl. a tárgyak szállításának megszervezése) mozgósítása, ami a szerzetesrendek saját érdekeivel is egybeesett, hiszen a fel133 Sidó tulajdonképpen Zsidó, ma Vácegres nevű településsel lehet azonos, Szántó alatt pedig a mai Zagyvaszántót értették. Mindkét település földesura Grassalakovich herceg volt, ami arra enged következtetni, hogy a kedvezményezett templomok kiválasztásában nemcsak azok szegénysége és esetleges földrajzi közelsége játszott szerepet, hanem az is, hogy a feloszlatott kolostor javainak legalább egy kis része ezáltal a kolostort korábban támogató földesúr birtokain maradt. Vályi 1799.313., 685. 134 MNL OL C 72 F 539. p. 14. 135 MNL OL C 72 F 539. p. 15. 136 MNL OL C 72 F 539. p. 16. 137 MNL OL C 72 F 539. p. 16 138 A kolostor 1743 óra rendelkezett orgonával. CHA119. 139 MNL OL C 72 F 539. p. 17. 390
