H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Pataki Katalin: A feloszlatott koldulórendi kolostorok berendezésének újraelosztása II. József idején.A hatvani kapucinus kolostor javainak sorsa
30-án azonban már három évet írt, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben időközben sikerül a kolostor és/vagy a templom számára új funkciót találni és emiatt nem lesz többé szükség az épület felügyeletére, a bérlő az épületben kapott ingyenes lakásra tovább nem tarthat igényt, ha pedig az új funkció miatt a kertre is szükség lenne, a szerződés érvényét veszti.124 A templomépület sorsáról az 1787. december 29-én tartott ülésen még nem határoztak, hanem a váci egyházmegyéhez fordultak azzal kapcsolatban, hogy továbbra is szükségesnek látja-e a templom fenntartását a közösség megfelelő lelki gondozása érdekében.125 A Helytartótanács és az egyházmegye között ekkora már lezajlott egy alkufolyamat a plébános munkáját segítő káplánok számát és fizetését illetően, mely során az Egyházügyi Bizottság a Vallásalap érdekeire hivatkozva igen szigorú feltételeket diktált. Egy, a hatvani plébánia jövedelmeiről tájékoztató, 1787. április-májusában készült jelentés alapján126 a plébánia kongruájának kiegészítését kérvényezte az egyházmegye annak érdekében, hogy a plébános a szükséges két segédlelkész fizetését fedezni tudja. Az 1787. július 27-én tartott tanácskozáson az Egyházügyi Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy a plébánia jövedelmeiből egy káplán (Kooperator) még foglalkoztatható, és hangsúlyozta, hogy a vallásalapnak nem feladata a patronátusi jog alatt álló plébániák anyagi támogatása. A plébánia jövedelmeinek kiegészítéséhez tehát nem járult hozzá, azt azonban felajánlotta, hogy amennyiben a plébánosnak a saját jövedelmeiből finanszírozott segédlelkészen kívül egy második káplán szolgálataira is szüksége volna, akkor egy nyugdíjjal ellátott, volt szerzetest kérhet az egyházmegyétől. Ez a javaslat egyúttal arra is rávilágít, hogy a feloszlatott kolostorok szerzeteseinek „nyugdíja” (Pension) nem jelentett felmentést a plébánia szolgálat alól, hanem egy, a szerzetesekkel együtt mozgatható anyagi támogatást jelenthetett mind a plébániák, mind a fennmaradó kolostorok számára, melyek állandó, fix jövedelmeiket továbbra is a patrónusi szerepet vállaló földesuraktól kapták.127 A templomépület sorsának kérdése újabb alkalmat jelentett az egyházmegye számára, hogy kedvezőbb feltételeket alkudjon ki a hatvani plébániának mind az anyagi, mind a személyi erőforrások tekintetében. Az Egyházügyi Bizottság 1787. december 29-én feltett, a templom lehetséges hasznosításával kapcsolatos kérdésére 1788. február 7-én Gabriel Zerdahelyi püspöki helynök válaszolt: mindenek előtt arról tájékoztatta a Helytartótanácsot, hogy Hatvanban több mint 2100 katolikus él, és a gyarapodó népességű településen mind a magyar, mind a német nyelv használatos. Habár a plébániatemplom állapotát 124 MNL OL C 72 F 539. p. 14. A bérleti szerződést lásd az A jelű mellékletben. 125 MNL OL C 72 F 539. p. 11. 126 Aplébánia jövedelmeiről szóló jelentés egy 1787. május 22-én kelt hosszabb levél mellékletét képezte, melyet egyházi oldalról Paulus Thar, a hatvani körzet archediaconusa és Verseg plébánosa, illetve Heves- és Külső-Szolnok megye részéről Joannes Farkas szolgabíró (a[r]t[icu] 1 [árit]er. Unitorum Judlium) írt alá. A jelentéssel az 1787. február 17-én kiadott, a plébániarendezéshez szükséges információk beküldésére felszólító rendeletnek tettek eleget. Az egyházmegye részéről Gabriel Zerdahelyi váci püspöki helynök 1787. június 8-án továbbította a Helytartótanácshoz a levélben megfogalmazott kéréseket több, egyéb település ügyeinek összefoglalásával együtt. Az egyházmegye részéről nemcsak segédlelkészt kértek a plébános mellé, hanem egyúttal azt is, hogy a plébánia földszinti része helyett a volt kapucinus kolostor gazdasági épületeibe költözhessen a normaiskola. A kérvényhez a tantermek és az iskolamesteri lakás kialakítására vonatkozó építészeti és költségvetési terveket is csatoltak. Az iskolára vonatkozó kérés összefüggésben lehetett a segédlelkészek lakhatásának megoldásával is. A kolostor feloszlatása után számukra is a plébánia szolgálhatott lakhelyül, amely az iskolával együtt azonban már meglehetősen zsúfolttá vált volna. MNL OLC71 F259.p. 14. Ennek egy másolatát küldték meg Egerből július 11-én MNLOLC71 F259.p. 19. 127 A július 27-én tartott ülésen az iskolára vonatkozó tervek támogatását is visszautasította az Egyházügyi Bizottság. MNL OL C 71 F 259. p. 20. A kolostorépületek hasznosításával kapcsolatosan lásd Velladics 1997b. 347. 388
