H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Gebei Sándor: II. Rákóczi Ferenc erőfeszítései XII. Károly svéd király támogatásának elnyeréséért. Ráday Pál követjárásai (1704 - 1709)
Gebei Sándor II. RÁKÓCZI FERENC ERŐFESZÍTÉSEI XII. KÁROLY SVÉD KIRÁLY TÁMOGATÁSÁNAK ELNYERÉSÉÉRT Ráday Pál követjárásai (1704-1709) Amikor Rákóczi 1704-ben a Ráday Pál által megfogalmazott, Nagyszombatban kinyomtatott latin és magyar nyelvű („Recrudescunt vulnera21 pontból álló kiáltványát ,/í keresztyén világ minden fejedelmeinek és respublikáinak, úgy egyéb akármelly, akárminémű állapotú, betsületű, méltóságú, tisztű ésfelsőségü rendeknek” eljuttatta, meggyőződéssel hitt abban, hogy a Habsburg-ellenes hatalmak, főleg Franciaország, Svédország, ill. a hozzájuk kötődő német fejedelemségek (pl. Bajorország, ill. a protestáns Brandenburg, Szászország, Poroszország) kapva kapnak a magyar szabadságharc teremtette alkalmon és diplomáciai, sőt katonai segítséget nyújtanak a magyaroknak az Ausztriai Ház igájának lerázásához. Nem véletlen, hogy Rákóczi azonnal a diplomáciai kapcsolatok felvételét és hivatalossá tételét szorgalmazta a fent említett országoknál. Kétségtelen, hogy a Habsburg-ellenességben közös platformon álló katolikus Franciaország éppúgy, mint az evangélikus Svédország előnyöket húzhatott a magyarországi fegyveres felkelésből. Amíg Franciaország a spanyol örökösödési háború (1701-1714) spanyol és itáliai hadszíntereinek a tehermentesítésében bizakodott a Habsburgok hátországában keletkezett „rebellió” következtében, ezért anyagi támogatásban is részesítette Rákóczit, addig Svédország a Rzeczpospolitán keresztül, a lengyel-litván front eseményeitől függően tekintett a Magyar Királyság belügyeire. Vagyis, a franciák közvetlenül, a svédek pedig csupán közvetetten voltak érintve a magyarok belháborújában. A közvetett kapcsolódás ellenére Rákóczi mégis biztató perspektívát látott Svédországban azon a hagyományos alapon, hogy az erdélyi fejedelmek közül Bethlen Gábor, valamint dédapja, I. Rákóczi György szerződéses viszonyban álltak a skandináv országgal. Vajon felújítható volt-e a több mint fél évszázada élettelen kapcsolat? Nézzük meg, hogy Rákóczi számítása mennyire volt megalapozott, mennyire volt realitása elképzelésének? A legrátermettebb, vagyis a legképzettebb bizalmasát, a református vallású Ráday Pált feltehetőleg a Recrudescunt vulnera... friss példányával már 1704 februárjában Lengyelországba indította, hogy a II. Ágost lengyel király (ur. 1697-1706, 1709-1733) és Nagy Péter orosz cár (ur. 1682-1725) szövetsége ellen sikeresen hadakozó XII. Károly svéd királyt (ur. 1697-1718) hadiszállásán felkeresse és a megszakadt kapcsolatokat újjáélessze, optimális esetben bővítse azt a porosz csatlakozással.* 1A kitűzött cél apropóján nem árt felidéznünk azt * A tanulmány megjelenését az EFOP-3.6.1 -16-2016-00001 „Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplexfejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" című projekt támogatta. 1 A szakirodalomban nem ismeretlen a téma feldolgozása, de a lengyel belpolitikai élet eseményeitől többnyire „függetlenítve”. Lásd Benda 1960. 669-693.; Köpeczi 2002a. 63-68.; Köpeczi 2002b. 69-75.; Kármán 2013. 116-133. A Rzeczpospolita válságos éveiről részletesen Gebei 2013.40-61., 74-107. 343
