H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Kozári József - Vízi Sándor: A diktátor halála
Sztálin. A szovjet diktátor ugyanis 1953. március elsején, éppen purim napján, a zsidó sorsvetés ünnepén lett rosszul és bénult meg. Néhány nappal később meghalt, és így véget ért az elsősorban zsidó orvosok ellen indított hajtóvadászat. E verzió szerint halála napjára, március 5-ére időzítette volna a zsidók összegyűjtését és deportálását. Erős képzelőerővel megáldott személyek tollából olyan verzió is olvasható, hogy a Moszkvában hasonmása által helyettesített, de inkognitóban visszavonult Sztálin egy atho- szi görög keleti kolostorban akarta élete végét békésen és nyugalomban leélni, de odaérkezvén saját fia, Jakov - aki csodálatos módon túlélte a hadifogságot, és szintén egy görög kolostorban keresett álnéven menedéket - bosszúból anyja haláláért lelőtte az álruhás vezért. Ezek, a tények által nem zavartatott elméletek is arra világítanak rá, hogy Sztálin halálának körülményei élénken foglalkoztatják az embereket. Az igazság eddigi ismereteink alapján feltehetően az, hogy valójában csak az orvost nem hívták ki hozzá idejében. Anton Antonov-Ovszejenko szerint - aki meglehetős pontossággal rekonstruálta a történteket - 1953. február 28-án Sztálin együtt ebédelt Hruscsowal, Berijával, Bulganyinnal és Malenkowal, ami hajnali 5-6 óráig tartó ivászatot is jelentett. Sztálin jókedvű volt és sokat ivott. Március 1 -én szélütés érte, elvesztette az eszméletét. Másnap az őrség riasztotta a négy legközelebbi munkatársát, akik elmentek, de nem maradtak sokáig és orvosi segítségről sem gondoskodtak. Az eszméletlen Sztálinhoz csak március 2-án hívtak orvosokat.19 20 Tehát rosszulléte után egész éjszaka egyedül feküdt a földön, orvosi ellátás nélkül. Berija azzal küldött el mindenkit, hogy a diktátor alszik. Csak 11 órával a rosszullét után jött orvos. Ha az orvosi segítség késleltetése gyilkosság - márpedig az -, úgy harcostársai megölték. A halott vezértől már nem kellett tartani, így elhatározták, hogy mindent felülmúló emléket állítanak neki. Úgy döntöttek, hogy a Lenin Mauzóleumban helyezik örök nyugalomba katonai egyenruhában, kitüntetéseivel együtt. A balzsamozás miatt az egyenruha váll-lapja, gombjai és a kitüntetések aranyból készültek. Temetésén a Mauzóleum előtt elhelyezett szarkofágjánál ott álltak és dicsőítették őt gyilkosai: Malenkov, Hruscsov, Berija. Az örök nyugalom azonban csak 1961. október 31 -ig tartott. Röviddel halála után megkezdődött bűneinek leleplezése, majd az SZKP XXII. Kongresszusa határozatának értelmében testét eltávolították a Mauzóleumból. Az esemény a Kreml parancsnoka szerint a következőképpen zajlott: „A rendőrök megtisztították a Vörös teret, és lezárták-, az odavezető utakat. Amikor végképp besötétedett, ásni kezdték a sírt a Kreml falánál. Sztálin testét a szarkofágból vörös drapériával kibélelt koporsóba helyezték át. Sztálin olyan volt, mintha élne, a munkatársak sírva kapcsolták ki a műszereket. Az egyenruha aranygombját aranyozottra cserélték, levették az arany váll-lapokat is. Aztán a testet fekete fátyolba burkolták, úgyhogy csak az eleven arc látszott ki belőle. 22 órakor megérkezett az újratemetési bizottság. A rokonok közül nem volt ott senki. Egyperces hallgatás után lebocsátottuk a koporsót a sírba. Az utasítás szerint két vasbeton lapot kellett fölé helyezni. De mi egyszerűen csak földet szórtunk rá."10 Elgondolkodtató, hogy népszerűsége a mai Oroszországban növekedni látszik. Egy közelmúltbéli felmérés szerint az orosz felnőttek 70 százaléka számára Sztálin inkább jót jelent, mint rosszat. Sok orosz mindmáig azt a vezért látja benne, akinek irányításával a Szovj etunió 19 Uo.; Bokor-N.Sándor-Szaniszló 1988.186-187.; Hruscsov emlékiratai (részlet) 20 Radzinszkij 1996.679. 340