H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Köves-Kárai Petra: Elrejtett hősök. A történelem képei az egri érsekségen
a 19. században folyamatosan bővült, és a gyarapítás egyik szép példája Pyrker János László arcképe, Johann Nepomuk Höfer apátok-sorozatának egyik darabja.3 (1. kép) A festmény felidézi Pyrker életútját 1827-ig, Egerbe érkezésének időpontjáig. Az apát mögött jobbra Lilienfeld ciszterci apátsága látható. Kezében a szepesi püspökség központjának, Szepes- helynek (ma Spisská Kapitula, Szlovákia) a korabeli litográfia-sorozatokról közismert ábrázolása: a hely, ahol két évig működött, mielőtt Velencébe ment volna. Tőle balra a velencei Szent Márk tér látható a bazilikával. Velence4 Joggal állíthatjuk, hogy az itáliai Velence volt leginkább hatással Pyrker pátriárka-érsek műgyűjtő tevékenységére, hiszen a nagy múltú művészeti város minden szeglete egy- egy remekmű. Pyrker ízlésének kialakításában nagy szerepet töltött be barátja, a műgyűjtő Federico Manfredini főpap, aki a 18. századi Noventa Padova-i Giovanelli Colonna-villában berendezett pátriárkái rezidencia szomszédságában lakott. A Velencében töltött időszakban, azon kívül, hogy egy közel 200 darabot számláló, gyönyörű itáliai kollekcióra tett szert a pátriárka, más művészetpártolói tevékenységéről is információt kaphatunk. Látogatta a különböző művészeket/mestereket, így megismerkedett például az Antonio Canova-tanítvány Marco Casagrandéval, aki később, az egri székesegyház építése során, illetve egyéb megrendelésére szobrokat készített az akkor már egri érsek Pyrkernek. Amikor a Dózse-palotában tűz ütött ki, két kezével mentette ő is a műtárgyakat. Egy másik történet szerint pedig a Canova által a Santa Maria Gloriosa dei Frari bazilika számára megtervezett Tiziano-emlékművet végül is az ő kezdeményezésére fejezték be 1827-ben, és ez lett Canova sírja, akinek szintén5 csak a szíve található ott. Eger Gyűjteményének elhelyezésén Pyrker érsek már rögtön Egerbe érkezése után, 1828-tól munkálkodott, hogy a korának megfelelő teret biztosítson gyűjteményének. Ez lett az első olyan kiállítótér Magyarországon, amelyet egy magángyűjtemény bemutatására építettek azzal a céllal, hogy a nagyközönség is megtekinthesse a műveket.6 Az érseki palota déli szárnyának átalakítása mintegy 4 évig tartott Ezután az 1832-36-os országgyűlésen Pyrker felajánlotta gyűjteményének 192 darabját az ekkor létrehozandó Magyar Nemzeti Múzeum számára. Ennek okát a város és az érsek közötti feszültségekben látták, amelyek mögött politikai érdekek is húzódtak, de valójában inkább a közjavára 3 Bacher 1964.65-75.KöszönörnDr.LöfflerErzsébetfbrdítását. 4 1818-tól 1820-ig tartó, kétéves szepesi püspöksége talán rövid idő volt ahhoz, hogy egy nagyobb gyűjteményt kialakítson. A Pyrker-konferencia (Kolokvium „Spisskybiskup a jágersky arcibiskup Ján Ladislav Pyrker a Ucitel'skústavy v Spisskej Kapitule a vjágri” 2016. október 25-26, Szepeshely / Spisská Kapitula, A szepesi püspök Vojtasák János papi szemináriuma — kis aula) során sajnos az derült ki, hogy az ottani gyűjteményt, amelyet 1933- ban alapítottak, már 1948-ban államosították, sok leltárkönyv, illetve műtárgy megsemmisült, vagy azóta is lappang, így egyelőre nem sokat tudunk Pyrker esetleges műpártolói tevékenységéről. Nem várt fordulat a gyűjtemény történetében, hogy a kilencvenes években névtelen ajándékot kapott az érsekség, egy barokk és neogótikus ötvöstárgyakkal teli dobozt... Köszönöm Vladimír Olejnlk, a szepeshelyi érseki levéltár vezetőjének információit. 5 Dobersberger 1997.239-240,- Pyrker érsek testét akaratának megfelelően a lilienfeldi temetőben, szívét pedig - valószínűleg hűséges titkára, Tárkányi Béla kanonok döntése értelmében - a főszékesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra. Sugár 1987.146. 6 Kiss P. 2011.129.; Idézi Kiss K. 2013.19. 294
