H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Bitskey István: Születésnapi köszöntés a régi magyar költészetben

A név- és születésnap egybevonása mutatkozik meg „A Köleséri úrnál Sámuel napján elzengett ének” strófáiban:

„Úgy vagyon! Azért én fogok az dologhoz,

Isten sok napokat Sámuel napjához Adjon sok esztendőt minden órájához,

Mellyeket augustus ő magában bé hoz.

Miként születésed napja esik nyárban,

Mikor mindenféle állat van újságban,

A ként virágozzál minden dolgaidban,

Híred s neved végig ragyogjon hazánkban.”

Nyilván az augusztus 21 -én esedékes Sámuel-napra íródott a vers, az ünnepelt nagyszebeni orvos születési dátumát viszont aligha tudta helyesen a szerző, mivel az minden lexikon szerint november 18. Vagy talán csak a tradicionális toposz kedvéért helyezte át a születésnapot is a sokkal szebb és kellemesebb nyári napokra, mert így egy dekoratív hasonlattal lehetett ékesíteni a szöveget? De akármint történt, ez is illusztrálja a régi magyar versszerzőknek azt a törekvését, hogy a két ünnepet összevontan köszöntsék, emelve ezáltal is annak fényét és jelentőségét.

A 18. századvégén még élt a genethliacon kultusza, Losontzi István poétikája is népszerűsíti, egy példáját a korai reneszánsz egyik legjelentősebb neolatin poétájától, Giovanni Pontanotól idézi.14 Ugyanezt mutatja többek között a „Tordai Leoninus”-nak titulált Gyön- gyössi János költői műfajskálája (Magyar versek, Bécs, 1790), amely három születésnapi köszöntőt tartalmaz, márpedig ő a korszak legnépszerűbb alkalmi versszerzői közé tartozott.15

A 19. század elejére a közköltészetben azonban már nem annyira a születésnap, mint inkább a névnap került előtérbe, legalább is ezt tükrözi többek között a rendkívül termékeny vándorköltő, Béréi Farkas András (1770-1832) munkássága.16 Szinte minden élethelyzetre faragott rímeket Béréi (névnap, lakodalom, temetés, országgyűlés, tűzvész, nevezetes bűntények, csaták stb.), de kifejezetten születésnapra szólót nem találtunk köztük, névünnepekre szólókat annál inkább. A műfaj térvesztése, átalakulása, az alkalmak változása azonban nem lehet akadálya annak, hogy mégis egy korai születésnapi köszöntő soraival fejezzük ki jókívánságainkat a jelen kötet ünnepeltje előtt. Mivel születésének márciusi évfordulója és az április 20-án esedékes névnapja nem esik túl messze egymástól, így most a régi hagyományt követve mi is a két alkalmat összevonva baráti üdvözlettel kívánjuk neki:

„Amen és úgy légyen, kívánom szívesen,

Lelki s testi jókkal Isten részesítsen,

Bánat s keserűség nagy messze kerüljön,

Szeretet s békességveled légyen jelen.”

14 Bán 1976.220.

15 Uo. 225-226.

16 Knapp 2007.175-177. 22